Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

1. Az öntözés és a talaj

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

Na% =

_________Na +

C

a2+ + Mg2+ + K+ + Na*

x 100

mgeé/1

Az öntözővíz kationösszetétele akkor kedvező, ha minél kevesebb Na-iont tartalmaz. A szike- sítő hatás szempontjából azonban nem csak az abszolút mennyiségű Na+ tartalmat kell figyelembe venni, hanem a többi fémionhoz viszonyított arányát is. Ez az agyagásványok diszperziójával van összefüggésben. A diszperzió mértéke függ az agyagásványok típusától, az oldat koncentrációjától és az ionok arányától.

A Na % megengedett értéke függ a víz anionösszetételétől és az öntözendő terület talajtulajdonságaitól (agyagásvány típusok aránya). Kísérletek szerint azonos Na+ koncentráció esetén nátrium-klorid, vagy nátrium-szulfát oldatából kevesebb Na kötődik meg, mint a nátriumkarbonátból. Ezért a hidrokarbonátos víz Na % legfeljebb 35 lehet, ha viszont számottevő kloridot vagy szulfátot és kevesebb hidrokarbonátot tartalmaz úgy 45 % is megengedhető.

3. A vízben levő magnézium (Mg) ionok relatív mennyisége, a Ca+Mg összes mennyiségének %-ában.

Mz2+

Mg% =----—---------— x 100 mgeé/1

C

a2 + Mg1+

A sok magnéziumot tartalmazó öntözővízből jelentős mennyiség kötődhet meg a talajkolloidokon és kiszorítva a kalciumot (Ca) a talaj vízvezetőképessége, szerkezete romlik. Amennyiben a Mg % megközelíti a 40-50 %-ot kötött, agyagos talajon a víz alkalmazhatósága kérdésessé válhat.

4. A víz tényleges szódatartalma. Lúgosán hidrolizáló alkáli sók oldatában fenolftalein-lúgos- ság mutatkozik. Az ilyen oldatok erőteljes szikesítő hatással rendelkeznek, ezért az öntözésre használt víz szódát nem tartalmazhat.

5. A víz számított szódatartalma, szódaegyenérték. A fenolftalein lúgosságot nem mutató vizek is tartalmazhatnak szikesítő hatású nátrium-hidrokarbonátot.

Sze=(HC03 +CO32 )-(Ca2++Mg2+) mgeé/1

Ha a Sze mgeé/1 < 1,25, akkor nem rontja az öntözővíz minőségét. Ha ezen felüli értéket találunk, nagy körültekintéssel kell a víz felhasználási lehetőségét megvizsgálni.

Olyan esetékben amikor a Sze > 2,5 és a víz 500 mg/l-nél kisebb sótartalmú, gipsz adagolásával lehet a károsító hatást kiküszöbölni. A javításhoz szükséges gipsz kiszámításához a szódaegyenértéket szorozzuk a gipsz egyenértéktömegével.

Ha a szódaegyenértéket megszorozzuk a nátrium-karbonát egyenértéktömegével a számított szódatartalmat mg/l-ben kapjuk.

6. A nátrium adszorpciós arány, a SÁR érték a sótartalommal együtt lehetőséget ad a talaj az öntözővíz hatására bekövetkező vízvezetőképesség változásának becslésére.- 15 -