Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

1. Az öntözés és a talaj

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

A holtvíztartalom (HV, wilting point) az a nedvességtartalom, amelynél a növényen a tartós hervadás jelei figyelhetők meg (hervadáspont). Mérési értéke 15 bar, tényleges értéke függ a növénytől, a gyökér szívóerejétől. A víztartalom e ponthoz közeli csökkenése esetén a növény ugyan nem szárad ki, de a termés mennyisége csökken. Nyári napokon a déli órákban látható lankadás nem a holtvíztartalomra utal, az a lassú vízszállítás jele.

Hasznosítható vízkészlet (DV, total avaible soil water) az a vízmennyiség, amelyet a növények a talajból felvehetnek, VKsz-HV.

Példa: a talaj fizikai félesége vályog, a VKsz= 30 mm/10 cm, a HV=15 mm/10 cm, így a DV=30-15= 15 mm víz 10 cm-es rétegben. A szántott réteg 40 cm vastag, a hasznosítható vízkészlet= 4x15 mm/10 cm-es réteg= 60 mm.

Fizikai talajféleség

Szántóföldi vízkapacitás

Holtvíztartalom mm/10 cm-es réteg

Hasznosítható vízkészlet

Homok

< 15

<5

5-10

Homokos vályog

15-25

5-10

10-15

Vályog

25-35

10-20

15-22

Agyagos vályog

35-42

20-27

12-17

Agyag

42-50

27-35

10-15

2. táblázat Különböző fizikai féleségű talaj vízgazdálkodási jellemzői

A holtvíztartalom -15 bar szívóerő mellett meghatározott - értéke a különböző növények herva- dáspontjának átlagolásaként fogható fel. Ez a pont nem tervezhető mint minimális víztartalom, mivel már terméscsökkenés áh be. A különböző fajtájú növények kiegyensúlyozott növekedésükhöz, a maximális szárazanyag termeléshez igényelt víztartalom, a nedvességigény a DV értékének 40-80 %-a között lehet. Ez elsősorban faji és fajta tulajdonság, általában a nagy zöldtömeget előállító (vegetatív típusú) növények nagyobb víztartalmat igényelnek, mint a mélyen gyökerező növények. Értékét szántóföldi körülmények között gyakran átlagosan véve 50 %-ban határozzák meg. A levegő hőmérsékletének emelkedésével, relatív páratartalmának csökkenésével növekszik a növények nedvességigénye. A különböző növények nedvességigénye számításához a szorzó tényező (p, fraction of avaible soil water) a 9. számú táblázatban található.

A fenti példát folytatva a termesztett növény étkezési paprika, az öntözést meg kell kezdeni, ha DV x p= 60 x 0,25= 15 mm víz fogyott a talajból.

A talajban található víz formái szemléltethetők egy öntözéshez használt víztartállyal is (2. ábra). A túlzott csapadék, öntözővíz a túlfolyón keresztül hasznosítás nélkül távozik, míg a víz egy része nem hasznosítható, mert nem elérhető a vízkivételi szelepnél. A hasznosítható vízkészlet mennyiségét olyan szinten kell tartani, mely lehetővé teszi a maximális szárazanyagtermelést. A víztartály nagysága a természetben függ a gyökerezési mélységtől. A szaggatott vonallal jelzett vízigény növényenként különböző magasságban helyezkedik el, mely függ pl. a növény származási helyétől.- 13 -