Thyll Szilárd: Meliorációs építés (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

3. A meliorációs építési feladatok - 3.1 Az üzemi földúthálózat építése

84- földszállítás, beépítés,- felület képzés,- tömörítés.

A kitűzést vízszintes és magassági értelemben kell elvégezni. A vízszintes kitűzésnél az út tengelyvonalát, az árok partéiét, illetve tengelyvonalát kell megjelölni^ 50-100 ölenként. A magassági kitűzésnél az út tengelyvonalát kijelölő cövekeken a feltöltés magasságát, az árok tengelyvonalában a bevágási mélységet kell jelölni. A kitűzés alapja a részletes helyszínrajz, a hossz-szelvények és a mintakeresztszelvények .

A terepelőkészitésnél az út és az útárok nyomvonalából el kell távolítani a fákat, cserjéket, bokrokat, és a felső

10-15 cm-es humuszos réteget kell lenyesni. E célra különböző célgépek, kotrók alkalmazhatók.

Az építés az útárok kialakításával kezdődik. Az útárok kialakítása végezhető egyszerűbb eszközökkel (szántóeke, földgyalu, csatornanyitó eke) és profilkanállal felszerelt forgókotróval. Ez utóbbi megoldás az előbbinél termelékenyebb, mivel a forgókotró az útárok profilját véglegesre alakítja ki és a kitermelt talajt a kialakítandó útkorona helyére rakja.

Amennyiben az út magassági vonalvezetése szükségessé teszi a hossz-szállítást, úgy földnyeső, vagy egyéb szállítóeszköz alkalmazása is szükséges.

Az útépítést általában összekapcsolják a levezető csatornák építésével, és a csatornákból kikerülő nyers (nem humuszos) talajréteget használják fel az útkorona kialaki-