Thyll Szilárd: Meliorációs építés (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
3. A meliorációs építési feladatok - 3.3 A talajcsőhálózat építése
102 csövek a talajvízre leszívó hatást gyakorolnak, melynek eredményeként a talajvíz eredetileg sík felszíne olyan leszivá- si (depressziós) felületté alakul, amely a talajvíz eredeti felszínéhez aszimptotikusan csatlakozik (65. ábra) és a legmagasabb pontja a szívók közötti felező távolságban a csövek síkja felett h magasságban alakul ki. 65. óbro A teszívósi görbe Kötött talajokon a talajvizháztartás szabályozására ugyancsak a vízszintes talajcsövezést alkalmazzuk. A horizontális talajcsőhálózat különböző elemekből épül föl, mely elemek funkciója, elrendezése különböző lehet. A talajcsőhálózat elemei a szivók, a gyűjtők és a főgyűjtők. A szivók feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásának közvetlen szabályozása, illetve a vizfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása. Vonalvezetésük egyenes, az egyes szívók egymással párhuzamosak vagy közel párhuzamosak. Nyomvonaluk megtörése csak kivételes esetben engedhető meg, azzal a feltétellel, hogy fektetésüket különös gondossággal végzik. A szívók csak kisforgalmú táblautakat keresztezhetnek. Helyszinrajzi elrendezésüket elsősorban a terület esése határozza meg.
