Thyll Szilárd: Meliorációs építés (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

1. A melioráció és a rekultiváció alapfogalmai

9- a talajjavítás kedvező hatása csak rendezett vízviszonyok mellett érvényesül,- a vízrendezés vízháztartás szabályozó hatását csak jó vizgazdálkodású talajokon - ezért gyakran csak talajjavítással együtt - fejti ki,- a talajvédelem szempontjából figyelembe kell venni

a terület tervezett hasznosítását a területrendezésnél,- a talajjavítás fokozza a talajoknak a viz erodáló hatásával szembeni ellenállását.

A részleges (nem komplex) melioráció olyan tevékenység, melynek során az adott területen a melioráció helyileg szükséges elemei közül csak a kívánt cél eléréséhez nélkülözhetetlen munkát végezzük el.

1.2. A rekultiváció fogalma, feladatai

Az ipar, a bányászat és a közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggésben hazánkban is egyre nagyobb kitérjedésüek az említett ágazatok üzemelésével kapcsolatos, a mezőgazda- sági termelésből átmenetileg kivont és lerontott területek, így előtérbe került a külszíni bányászat, az utak, vasútvonalak stb. megszüntetésével a korábban lerontott területek mezőgazdasági termelésbe vonásának szükségessége, a rekultiváció, amely alatt a rontott területek termékenységének visszaállítását, tartós kialakítását, a mezőgazdasági művelésre vagy más célú hasznosításra történő alkalmassá tételét értjük.

A rekultiváció során különböző jellegű feladatok megoldására