Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Csapadékadatok feldolgozása
83 5*5• Nagy csapadékok vizsgálata. Tekintettel arra, hogy több egymást követő csapadék vízfolyásainkban rendszerint magas vizállást eredményez, vagy sikvidéken felszini elöntést okoz, a viz kártétele elleni védekezést szolgáló létesítmények tervezése szükségessé teszi e csapadékok tanulmányozását. Hazai viszonyaink között a 2-6 egymást követő napon hullott csapadék összmennyiségét vizsgálják. A több egymást követő napon hüllőt csapadék mennyiségét több napos nagy csapadéknak nevezzük. A több napos nagy csapadék nem 2,3t^t5,6 napos időtartamú esőt jelent, hanem T=2-6 nap alatt lehullott csapadékok összegét. A vizsgálat során meghatározzák a mértékadó vízhozamot kiváltó csapadék mennyiségét ill. annak előfordulási gyakoriságát. A különböző időtartamok alatt /2-6 nap/ hullott maximális csapadék- mennyiség vizsgálatára az un. Gumbel-eloszlást alkalmazzuk. A Gumbel-eloszlást általában szélső /extrém/ értékek /maximum, minimum/ eloszlásának vizsgálatára alkalmazzák. A hidrológiában használható sűrűségfüggvények általános formája Xj = x + K Sx aho 1 x^ X S X K = a T visszatérési időhöz tartozó érték = az adatsor középértéke = az adatsor szórása = az eloszlás gyakorisági tényezője A Gumbel-féle eloszlás gyakorisági tényezője: S n Yj = a redukált változó Yn = a redukált változó átlaga a standard hiba
