Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

1. A hidrometeorológiai állomások mérései

5

1. A HIDROMETEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSOK MÉRÉSEI.

A hidrometeorológiai állomások feladata a hidrológiai körfolyamatot befolyásoló tényezők mérése.

A mérések eredményeként kapott adatok nélkülözhetetlenek a különböző vizgazdálkodási létesítmények megbízható tervezéséhez.

Ezeket az adatokat- nem helyettesíthetik a különböző tapasztalati képletek vagy becsült értékek, a mért adatok biztosabb alapot szolgáltatnak a méretezéshez.

A pontos adatok nyeréséhez nemcsak megbízható mérőműszerek, hanem lelkiismeretes munkát végző észlelők is szükségesek.

A hidrometeorológiai állomások mérései valamennyi időjárási elemre kiterjednek. Az "Agrometeorológia" c. tárgy ezek zömével kellő mélységben foglalkozik, igy itt csak néhány tényező tárgyalására kerül sorEzek a következők:- a csapadékok mérésének általános kérdései,- a hó mérése,- a harmat mérése,

a párolgás mérése és számítása,- a hőmérséklet mérése,- a talajnedvesség mérése.

1.1. A csapadékok mérésének általános kérdései.

A csapadék mennyiséget vizoszlopban fejezzük ki /mm/, amely azt a mennyiséget jelenti, amely akkor borítaná a földfelszín vízszintes vetü- letét, ha a lehulló csapadék egyenletesen oszlana el. 1 mm eső 1 1/m2 illetve lo tf/ha viztérfogattal egyenlő. Az 1 cm vastag friss hó vizegyenér- téke kb 1 mm.

A csapadékmérő /ombrométer/ elhelyezésénél egyrészt a szélhatást,

/az eső cseppek pályamódositó hatása miatt/ másrészt a felszinközeii zavaró hatásokat /épület, növényzet/ kell figyelembe venni.