Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
2. A talajok szivárgási tényezőjének meghatározása
25 2. A TALAJOK SZIVÁRGÁSI TÉNYEZŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A vízrendezés tervezési tevékenységét megelőzik az előmunkálatok, melyek célja a tervezéshez szükséges adatok összegyűjtése. Az előmunkálatok magukban foglalják a geodéziai felmérést, a hidrometeorológiai adatok összegyűjtését illetve feldolgozását, a terület vízrajzi adatainak összegyűjtését, továbbá a talaj fizikai-hidraulikai jellemzőinek meghatározását. A talaj jellemzőit helyszíni feltárásokkal, helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatokkal határozzuk meg. 2.1. Talajtani feltárások. A rendelkezésre álló talajtani /genetikus talajtérkép/ és domborzati térképek alapján a feltárási helyek sűrűségét úgy kell meghatározni, hogy ezek a tervezéshez illetve kivitelezéshez megbízható alapadatokat szolgáltassanak . Ez azt jelenti, hogy 5-lo ha-ként legalább egy 1,5 m mélységű kutató gödröt kell létesítenünk, a mélyebb talajrétegek jellemzőinek megismerésére 5o-loo ha-ként egy-egy 5-6 m mélységű feltáró fúrást végzünk. A feltárások során kb. 1,5 m mélységig minden genetikai szintből ill. ezen belüü^ minden eltérő rétegből mintát kell vennünk. A talajtani vizsgálatok az alábbi jellemzők meghatározására terjednek ki:- a természetes vizkapacitás,- holtviztartalom,- Arany féle kötöttség,- térfogatsúly,- pórus térfogat,- gravitációs pórustér,- higroszkóposság /hg/,- viznyelés, vizáteresztés,- kapilláris vizemelés,- a kétfázisú talaj szivárgási tényezője. A talajtani vizsgálatok a "Talajtan" cimü tárgy anyagát képezik.
