Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
7. A talajcsövezés tervezése
Az ábra diagramja a 550-650 mm évi csapadéku, homogén talaj minőségü, legfeljebb 2 ?S-os terepesésü szántók talajcsőtávolságait, harántirányu szivó- elrendezésnél és 7o-l4o cm talajcsőmélységnél adja meg. A talajt elsősorban a talaj o,o2 mm átmérőnél kisebb szemcséinek sulyszázaléka alapján minősítjük. Helyesbítő tényezőként a talaj szerkezeti állapotát mész-, vas-és humusztartalmát is - a grafikonban szereplő határértékek között figyelembe kell venni. 7.5. A helyszínrajzi kivonalozása. A helyszínrajzi kivonalozást a terület esésviszonyai határozzák meg. Ha a terület esése nem nagyobb, mint o,5-l %o, akkor a szívókat az esés irányával párhuzamosan /a rétegvonalakra merőlegesen vezetik 1-2 % max. lo % esésnél a szívók a rétegvonalakkal hegyesszöget zárnak be. így lényegében két fő típust különböztetünk meg, a fésűs elrendezést ill. a halszálkás elrendezést /83. 84. ábra/. Előbbit hosszirányú, mig utóbbit keresztirányú talajcsövezésnek nevezik. Segédlet a talajcsótóvoisög meghatározd eónoz Helyesbítés: Rét-legelőnél Jó talaj szerkezetnél Rossz talajszerk-nél Meszes talajnál^ Humuszos talajnál Vasas okkeresedésre hajlamos talajnál ÖZ.óbra
