Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

7. A talajcsövezés tervezése

7. A TALAJCSÖVEZÉS TERVEZÉSE.

A mezőgazdasági talajcsövezés /talajvizszin szabályozás/ feladata:- a területre jellemző körülmények között a gazdasági növények számára felesleges és káros vizmennyiség üzembiztos elvezetése.- a talaj kedvező viz-levegő arányának biztosítása.- amennyiben a talajvizszin az optimális mélység alá süllyed, úgy annak dús itása.

A fenti feladatokat nyilt és zárt elemekkel oldják meg. Az elemek műszaki jellegű létesítmények /csatornák, árkok, talajcsövek, műtárgyak/, amelyeket agrotechnikai műveletek /vakonddrénezés, altalajlazitás/ egészítenek ki.

A nyilt viztelenitő elemek földcsatornák és árkok, amelyek részben a felszini vizek elvezetését biztosítják, részben pedig a zárt elemek befogadójául szolgálnak.

A zárt elemek a viztelenitésben betöltött szerepük szerint lehetnek:

szivók,

gyűjtők,

főgyűjtők.

A sziVók feladata a fölösleges vizeknek közvetlenül a talajból történő összegyűjtése, ill. a talajvizszin közvetlen szabályozása.

A gyűjtők a szivók befogadói, amelyek az összegyűjtött vizet a főgyűjtőbe, vagy a befogadóként szolgáló nyilt csatornába vezetik.

A főgyűjtők több gyűjtő befogadójának szerepét töltik be.

A tervezés az alábbi részfeladatokból áll:- a levezetendő fajlagos vizhozam /q/ meghatározása,- a talajcsövek mélységének meghatározása,- a talajcsövek távolságának meghatározása,- a befogadó megválasztása,- a helyszinrajzi kivonalazás,