Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

1. A hidrometeorológiai állomások mérései

Io A csapadékmérők és csapadékirók előnyei és hátrányai a következőkben foglalhatók össze: A csapadékmérők előnye, hogy egyszerűek, és tartósak, következéskép­pen megbízhatók és olcsók. Hátrányuk, hogy: ,- a naponkénti leolvasás időt és leolvasó személyt igényel,- kötött időben történő leolvasás miatt az igy megadott előfordulási idő­pont nincs összhangban a tényleges előfordulással,- a leolvasások közötti 24 órás intervallumon belüli csapadék eloszlás ismer etlen. A csapadékirók előnye, hogy ezek alkalmasak a csapadékraagasság bár­mely időszakra /l, 2 stb óra/ történő meghatározására. Alkalmazásuk elen­gedhetetlen abban az esetben, ha rövid időtartamú csapadékokat kell meg­határozni /pl. eróziót kiváltó nagy intenzitású, rövid időtartamú csapa­dékok esetén/ Hátrányuk azonban, hogy bonyolultabb szerkezetűek, igy drágábbak. 1.1.3« A csapadékmérők sűrűsége. A szükséges csapadékmérő sűrűség a csapadék egy adott területen belü­li változékonyságától és a megkivánt pontosságtól függ. Viszonylag ritka állomáshálózat elegendő, ha egy hosszabb időszak /pl. év/ csapadékösszegének meghatározása a cél, ugyanakkor sűrű állomás­hálózat szükséges abban az esetben, ha a vizsgálat célja a záporokból származó csapadékmennyiség meghatározása. Tekintettel arra, hogy a csapadék jellege a domborzat hatása miatt a hegyes, dombos vidékeken nagyobb változékonyságot mutat, mint síkvidéki vizgyüjtők esetében, előbbieknél sűrűbb, utóbbiaknál ritka állomáshálózat indokolt. A hazai csapadékmérő hálózat sűrűsége világviszonylatban is kedvező, mintegy loo km2/állomás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom