Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
viszonylag nagyobb mennyiségű víz átlépheti a bakhátak által képzett küszöböt. 10%-nál kisebb lejtésű területeken szintvonal menti műveléssel, a lejtő irányú műveléshez viszonyítva, mintegy 50%-kal csökken a talajpusztulás mértéke. Meredekebb lejtőn ez az eljárás azonban kevésbé hatékony. A táblásítással, a táblák lejtőre merőleges kialakításával már a helyes művelési irányt is kijelöljük. A feltételeiben így megalapozott talajművelés védőhatása különböző eljárásokkal segíthető: — a barázdaszeletek felfelé forgatásával, — a bakhátas műveléssel, — a táblaszegély lejtő irányú művelésének elhagyásával, — a művelőeszközök helyes megválasztásával, — differenciált művelési mélység alkalmazásával. A talajvédelmet is figyelembe vevő talaj művelési rendszert, azaz a melio- ráló művelést nem szabad mereven alkalmazni. A követendő eljárás helyessége az ökológiai és az agronómiái tényezők mérlegelésével dönthető el. így: — a lejtésviszonyokat, — a talajtulajdonságokat és — az előveteményeket figyelembe kell venni. A lejtés növekedése fokozott talajvédelmi követelményeket támaszt a talajműveléssel szemben. Az 5% alatti lejtésű területeken az igen kis erózióveszély miatt a talajművelés követelményei gyakorlatilag megegyeznek a sík fekvésű talajok művelésével. 17% fölötti lejtőn az évelő növények (gyep, pillangósok) termesztése a rendszeres gépi művelés igényét is jelentősen csökkenti. A talaj adottságok változatossága a barna erdőtalajok eltérő fizikai féleségével (A és B szintben) és az erodáltságból eredő termékenységi differenciálódással függ össze. A talajadottsághoz főként a művelés mélységével tudunk alkalmazkodni. Rendkívül szoros talajvédelmi összefüggés tapasztalható az elővetemény lekerülési ideje, az utónövény vetési ideje és az ennek érdekében végzett talajmunka között. Az utónövény számára szükséges talajfizikai állapotot — főként nagyobb lejtésen — lehetőleg minél kevesebb talajbolygatással kell előállítani. A talajvédelmi és termesztési érdekek ésszerű összhangjához sajátos talajművelési eljárásokra van szükség. A szántás továbbra is a legalapvetőbb talajművelési eljárás. E munkával szemben több korszerűsítési és változtatási igény merült fel. A barázdaszeletek felfelé forgatása gazdaságosan a váltva forgató ekével oldható meg. Ezeknek az ekéknek a hazai elterjedése — kézenfekvő előnyei ellenére — több okból is vontatottan halad. 10% alatti lejtőkön a hagyományos ágyekékkel kielégítő munka végezhető. 10% fölötti lejtésű területen a fokozódó talajvédelmi követelmények a szántásos műveléshez feltétlenül váltva forgató ekéket igényelnek (ezek a munkagépek 20%-os lejtésig eredményesen használhatók). A szántás során a legkedvezőbb eljárás, ha a bakhátat a vezető vonalon 90
