Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

I —IS. táblázat. A főbb növények csoportosítása talqjvédő hatás szerint

Talajvédő kategória

A növények ranghelye

megnevezése

jellemzése

a védőhatás sorrendjében

Jó hatású

évekig fedi a talajt, sűrű sorú

1. Állandó gyep (kaszálással hasznosítva)

2. Füveshere keverék

3. Lucerna

4. Vörös here

5. Baltacím

6. Szarvaskerep

Közepes hatású

őszi vetésű, sűrű sorú

1. Bíbor here, repce

2. Ószi takarmánykeverék

3. Ószi árpa

4. Ószi rozs

5. Tavaszi árpa, rozs

6. Ószi búza

7. Töltögetett burgonya

Gyenge hatású

tavaszi vetésű, sűrű sorú

1. Tavaszi takarmánykeverék

2. Borsó

3. Bükköny

4. Csalamádé

5. Szudánifú

6. Szójabab

7. Bab

8. Burgonya

Rossz hatású

tavaszi vetésű, széles sortávolságú

1. Takarmányrépa

2. Cukorrépa

3. Dohány

4. Napraforgó

5. Kukorica

— kapásnövényeknél 75 — 90%,

— gabonaféléknél 25 — 50%,

— füveskeverék alatt pedig még ezeknél is kisebb nagyságrendű.

0-5%-os lejtésű területeken a sík vidéki táblásítás és növénymegválasztás a jellemző, a növényhasználatot inkább a talaj, illetve a klíma akadályozhatja. Mivel a lejtőn a növények egy része nem, vagy csak korlátozottan termeszthető, így a lejtő lábánál elhelyezkedő völgyfenéki, illetve egyéb síkterület-kiegyenlítő szerepet is betölt, azaz itt kompenzálható az üzem lejtőin talajvédelmi céllal kialakított (és gazdaságilag kevésbé hatékony) vetésszerkezet, így e területeken főként a széles sortávolságú növények nagyarányú termesztése indokolt.

5%-nál nagyobb lejtésű területen talajvédelmi vetésforgók alkalmazásával az eróziós károk jelentős mérséklésére van lehetőség. A lejtés növekedésé81