Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

2.1.3. Talajjavítás

A melioráció során kémiai, illetve fizikai talajjavítást végzünk. A sajátosságok a barna erdőtalajok savanyú (esetenként erősen savanyú) kémhatásával, a talaj eróziójával s a lejtéshez való alkalmazkodással függenek össze.

2.1.3.1. Kémiai javítás

A talajok savanyodása a fémionok só alakban történő kimosódásával (ki- lúgzás), valamint egyéb hatásokkal (például műtrágyák savanyító tulajdonsága révén) előidézett egyre nagyobb termelési gondot okozó folyamat. Ez a talajoldat H-ion-koncentrációjának növekedésével, a Ca-, Mg-, K-egyensúly megbomlásával, csökkenő N- és P-szolgáltató képességgel jár együtt. A folyamatot leginkább jellemző Ca-kilúgzás megállítása, a kívánatos Ca-állapot helyreállítása kémiai javítást igényel.

A dombvidéki talajok közül elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalajok meszezésigényessége emelhető ki, melyek a kisebb területű, de gyengébb termékenységű pszeudoglejes barna erdőtalajokkal együtt az ország savanyú talajainak jelentős hányadát alkotják. A dombvidéki területeken gazdálkodó megyék közül a mezőgazdasági művelésű területből a javításigényes savanyú talajok nagy arányával a következők emelhetők ki:

Borsod- Abaúj-Zemplén 73,9%,

Nógrád 68,6%.

Lejtős területeken a savanyú talajok kémiai javítása összességében az általános talajjavítási követelmények szerint folyik (a javítás indokainak megállapítása, meszezőanyag, időpont, talajjavítás teljes technológiája).

A domborzati viszonyokkal, illetve az erózió veszélyével összefüggően néhány sajátosság tapasztalható:

— a kémiai melioráció kivitelezésének időbeli ütemezését befolyásolja, hogy a felső rétegében lazább, kevésbé kötött savanyú talajok nagyobb hatékonysággal (növekvő terméstöbblettel) javíthatók;

— a talaj kritikus hidrolitos aciditási értéke (2/1=8) fölött a biztonságos talajfedettség és az eredményes termesztésre törekvés a meszezés feltétlen elvégzését teszi szükségessé;

— a nagy mészigényű lucerna (és füves társításai) termesztésére szolgáló nagyobb lejtésű területen a talajvédelem hatékonyságának fokozása a javítás előnyben részesítését indokolja;

— a talajvédelmi követelményekhez való jobb igazodást szolgálja — főként évelő pillangósoknál — a meszezőanyagnak a növényállománnyal fedett talajfelszínre való kijuttatása;

— elfogadható a meszezőanyag osztott adagolása is;

— a meszezőanyag eróziós lemosásának csökkentése érdekében az általános gyakorlattól mélyebb (12 — 15 cm-es) talajba dolgozás szükséges (a bedolgozás kapcsolódjék a talajvédelmi művelés rendszerébe).

78