Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
— a talajjavítás, — a talajfedettség kialakítása, — sajátos agrotechnikai (talajművelési) rendszer alkalmazása. 2.1.1. Művelési ágak megválasztása és elhelyezése A művelési ág a földterület hasznosítási módja. Helyes kialakítása, elrendezése, az adott ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó megválasztása az agronómiái talajvédelem alapja. A területrendezés fogalomkörébe tartozó meliorációs beavatkozás meghatározza a további talajvédelmi feladatokat, és egyben hosszú időre kijelöli a termelőtevékenység irányát is. A művelési ágak megválasztása és elhelyezése megalapozott tervezőmunkát kíván, és a fejlesztési koncepciók teljes összhangját igényli a következő tényezők alapos mérlegelésével: — a terep lejtése és felszíne, — a talajtakaró tulajdonságai, — további meliorációs lehetőségek, — üzemi igények, — közgazdasági viszonyok. Az erózióveszélyes (5% fölötti lejtésű) területeken a mezőgazdasági hasznosítású művelési ágak (szántó, szőlő, gyümölcs, gyep) országos nagysága a következő (1985. évi adatok): A művelési ágak tekintetében illetve a művelésiág-szerkezetben a sajátos ökológiai viszonyok (domborzat, földminőség stb.) sík- és dombvidéki területen rendkívül nagy eltéréseket mutatnak. Az I—11. táblázat az országos felmérés ezzel összefüggő 1983. évi adatait tartalmazza. A nagyüzemi átlagadatokat jellemző intervallumokból dombvidéki területen a szántó művelési ág területi részesedésének értékei, illetve az összes termőterület, nagyon heterogén viszonylag alacsony AK- értékei emelhetők ki. A nagyobb (17% fölötti) lejtésű területeken a talajvédelem — termelés kapcsolatrendszerében a talaj védelmének elsődlegessége a jellemző. Kisebb lejtés mellett már fokozatosan figyelembe vehetők a termelőmunka szorosabb ökonómiai követelményei. A lejtés további mérséklődésével pedig lehetővé válik — a talajvédelmi követelmények mellett — a termelés jövedelmezőségi viszonyainak előtérbe helyezése is. 2.1.L1. Szántó A rendszeres talajművelésben részesített szántó 17% alatti lejtésű területen létesíthető, amennyiben kevésbé tagolt, nagyobb ellenesések, gyűrődések nincsenek a területen. A létesítés további akadályai a talajpusztulás előrehaladottabb formái, illetve a szántón folyó termelés művelőútját lerövidítő egyéb tereptárgyak. 17%-os lejtés fölött (17 —25%-os lejtőn) —valamennyi felületi szempont megléte esetén is — csak a racionális gazdálkodás követelményeit 5-12% 12-17% 17-25% 700 000 ha, 300 000 ha, 250 000 ha, 150 000 ha. >25% 67
