Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai

riába tartozik a csernozjomok egy része, és ide sorolhatók a hosszabb ideje szántóföldi művelés alatt álló, de még jó szerkezetű erdőtalajaink.

3. Közepesen vagy durván szemcsés szerkezetű talajokban a 3 — 5 mm-es aggregátumok mennyisége 20—40% közötti. Ide sorolhatók a homokvályog szerkezetű talajok, amelyek még elég jó szerkezetet mutatnak, valamint az elporosodott morzsalékos vagy szemcsés talajok.

4. A rögös, lemezes vagy tömött szerkezetű talajok kategóriájába sorolhatók azok a talajok, amelyekben a 3—5 mm-es aggregátumok aránya kisebb, mint 20%.

A víznyelési kategóriákat az 1—5. táblázatban közöljük.

1 — 5. táblázat. A tal^j víznyelési kategóriái

Víznyelési kategória

Víznyelés, mm/h

USDA határértékek

hazai határértékek

Lassú: igen lassú

< 2

_

lassú

2 - 5

10

Közepes: gyengén közepes

5-20

10 - 20

közepes

20 - 65

20 - 40

közepesen gyenge

65 - 130

40 - 100

Gyors: gyors

130 - 250

> 100

igen gyors

> 250

—

A lejtőhosszúság tényezője (L) a lejtőhosszúság (/) alapján az

i-y^T (/-i2)

összefüggéssel számítható.

Az m hatványkitevő értéke a lejtőhosszúságtól és a lejtőhaj lástól függ, de befolyásolhatja a talaj szerkezete, a növényzet és a gazdálkodás módja is. Átlagos viszonyok között értéke 0,5, 10%-nál merede- kebb lejtőkön 0,6, 2—3%-os, nagyon hosszú lejtőkön 0,3. A 0,5-től eltérő m értékek esetén az m = 0,5-nek megfelelő lejtőhosszúság az 1 — 34. ábrából olvasható le.

50 100 150 200 1 250 300

I ejtőhossz ú súg, m

1 — 34. ábra. A lejtőhosszúság redukciós görbélye

51