Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai

Többszörös regresszióanalízissel megállapították, hogy a zápor 30 perces maximális intenzitása szoros korrelációt mutat a tényleges talajpusztulás és a kinetikai energia között. Ezt figyelembe véve az esőerózió-index (El) az eső kinetikai energiájának és 30 perces maximális intenzitásának szorzata. A számítással történő meghatározásához esődiagram szükséges. Az e célra megfelelő ombrográfadatok csak Budapest, Miskolc és Pécs állomásokra állnak rendelkezésre. Az így számított értékeket az 1—3. táblázatban közöljük.

A meliorációs tervezés céljára kielégítő pontossággal becsülhetők az El átlagos évi értékei az 1 — 30. ábra alapján.

I — 30. ábra. Az esőerózió-index (El) közelítő értékei

1 — 3. táblázat. Az erózióindex (El) számított értékei

Körzet

2

3

4

5

7

10

Átlagos El

(R)

éves El maximumok (t/ha ■ év)

Budapest

111

122

137

149

170

364

130

Miskolc

100

136

138

190

216

225

114

Pécs

108

152

179

207

382

397

147

Az így kapott esőerózió-potenciál átlagosan 35%-kal nagyobb a számított értéknél, ezért az esőtényező (R) az

R = 0,65 El (7-11)

összefüggéssel számítható.

Az El meghatározásához szükséges az i (1—30. ábra) ismerete, melynek értékét az 1—31. ábrán meghatározott csapadékkörzet alapján az 1 — 4. táblázatban adjuk meg.

Az erózióindex közelítő értéke közvetlenül is meghatározható az 1—32. ábra alapján. Az R érték számításánál itt is az (I—11) összefüggés szerint járunk el.

A terület eróziós viszonyaitól és a terv jellegétől függően az erózióindex (El) különböző értékeit vesszük figyelembe. Vízgyűjtő-rendezési tanulmányterveknél, térségi meliorációs terveknél az El átlagértékével, ültetvények talajvédelmi rendszerének tervezésénél a 3 vagy 5 éves maximumértékkel számolunk.

47