Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai
sítő, intercepciőt növelő tényező) hiánya és a talaj víznyelő képességét meghaladó intenzitású esők, a nagy intenzitású hóolvadás. Mindezek hatására a 12%-nál meredekebb lejtőkön a lefolyási tényező (a) értéke elérheti a 0,38 — 0,43-ot, de szélsőségesen nagy intenzitású, vagy mennyiségű csapadék esetén elérhetik a 0,8 értéket is. Évi 600 mm átlagos csapadékmennyiséget figyelembe véve a növényállomány rendelkezésére álló vízmennyiség — a jelentős lefolyás miatt — kevesebb, mint az aszályos évek csapadékmennyisége. A talajlemosódást, a lefolyást és a tápanyagveszteséget a talajhasználat (növényborítás, a talajművelés módja, iránya) is befolyásolja. így Gábriel (1975), valamint Fekete (1965) megállapítása szerint szintvonal irányú talajművelés esetén a lefolyás 40 —60%-kal, a lehordott talaj mennyisége 20-30%- kal kevesebb volt, mint lejtő irányú művelés mellett. Kompolton végzett vizsgálatok szerint (Krisztián, 1979) egyetlen te- nyészidő tápanyagvesztesége a művelési ágtól függően a következők szerint alakult: A talajlemosás, a humusz-, tápanyag- és vízveszteség kedvezőtlen hatása a termékenység csökkenését, végül a termesztett növények terméscsökkenését okozza. Az egyenlőtlen és kisebb mértékű tápanyag-, illetve vízellátás miatt a növényállomány fejlődése egyenlőtlen és korlátozott. A terméscsökkenés mértéke függ az erózió előrehaladottságától, a növénykultúrától: — erősen erodált talajon 60 —80%, — közepesen erodált talajon 20 —60%. Jelentős lehet a vetőmag lemosódásából és az újra vetésből adódó kár is. A károk nagy csoportja a feliszapolódásból (szedimentáció) származik. Az évenként mintegy 50 millió m3 lepusztuló talaj megoszlása a következő: — vízmosások, kis vízfolyások feltöltése 1 millió m3, — folyókba zátonyok képzésére, vagy tengerekbe kerül 8 — 10 millió m3, — a völgyfenéki mezőgazdasági területek feltöltődése 40 millió m3. A vízfolyások medrének feliszapolódása a völgyfenéki területek elvizenyő- södését okozza. A keresztszelvény-csökkenés miatt a patakok nem képesek az árvízi vízhozam kiöntésmentes levezetésére. A sorozatos árvizek az egyébként értékes mezőgazdasági területek elvizenyősödéséhez, értéktelen savanyúfüves vegetáció kialakulásához vezetnek. A kis vízfolyások feliszapolódása mellett jelentős a közutak, vasutak fel- iszapolódásából adódó kár, illetve az eredeti állapot helyreállításának költsége, amely nemzetgazdasági szinten eléri a 100 millió Ft-os nagyságrendet is. őszi árpa gyep 5 mg/1 6 mg/1 70 mg/1 N2 3680 mg/1 P2O5 730 mg/1 K2O 10160 mg/1 45
