Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai
90 4------- homok */. nyesül, a csapadék lassú beszivárgása során. Ezért a nagy intenzitású esőknek az agyag viszonylag jól ellenáll. A nedvesedés hatására azonban az áteresztés rohamosan csökken, ezért jelentős a felszínivíz-képződése ezeken a talajokon. A talaj szerkezete a talaj vízgazdálkodását és erodálhatóságát befolyásolja. A jó szerkezetű talajok vízgazdálkodása — így vízáteresztő és víztartó képessége — jó, ezért a felszíni víz-képződésének kicsi a valószínűsége. Az erodálhatóságot annyiban befolyásolja, hogy a nagyobb szerkezeti elemek nehezebben mozdíthatók el, illetve nehezen szállíthatók, mint az elporosodott, könnyen szétiszapolható talajszerkezet elemei. A talaj vízgazdálkodása közvetett módon — a felszínivíz-képződésén keresztül — befolyásolja az erózió kialakulását. A vízgazdálkodási jellemzők közül a talaj víznyelő, vízáteresztő és víztartó képessége játszik e vonatkozásban szerepet. A talaj víznyelő képessége határozza meg, hogy a talajra hullott csapadék milyen mértékben képes a mélyebb rétegekbe szivárogni, illetve hajlamos-e a talaj felszínivíz-képződésre. A rövidebb ideig tartó kis és közepes intenzitású esők hatását elsősorban a felszín víznyelő képessége befolyásolja. A hosszabb időtartamú esők eróziós hatását, illetve az egész szelvény beázását a mélyebben fekvő talajréteg vízáteresztő képessége határozza meg. A teljes szelvény víz- áteresztő képességét mindig a legrosszabb vízáteresztő képességű réteg, illetve 36 1—28. ábra. Háromszögdiagram a fizikai talajféleség meghatározásához
