Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
V. Thyll. Sz.: A domb- és hegyvidéki vízrendezés és talajvédelem hazai helyzete
s zánkban több vízfolyáson létesültek tározók, ezeket azonban elsősorban vízellátási, vízpótlási célból építették, de természetesen ezeknek is van árvízcsúcs- csökkentő hatásuk. Ilyenek például a Zámolyi-, Pátkai-, Lázbérci-, Köszörű- völgyi-, Csórréti- stb. tározók. Elsődlegesen vízrendezéssel összefüggő célból a Tarna-völgyi árvízcsúcs-csökkentő tározók épültek. A kisvízfolyások árterületén 200 000 ha kiterjedésű elvizenyősödött völgy- fenéki terület található. Ezek közül eddig 40 00 ha meliorációjára került sor, 32 000 ha nem meliorálható. E munkák keretében részben felszíni vízrendezésre, részben talajcsövezésre kerül sor. A völgyfenéki területek domborzati, geológiai sajátosságai miatt a mezőszerű, illetve részleges talajcsövezést általában övdrénezéssel kell kiegészíteni. Sajátos vízrendezési feladat végrehajtására került sor az őrség, Hetés és Göcsej tájegységben, ahol az 1960-as és 70-es években a kombinált talajcsövezést (talajcsövezés-vakonddrénezés-mélylazítás) alkalmazták. A domb- és hegyvidéki területeken 1985. december 31-ig összesen mintegy 65 ezer ha terület talajcsövezésére került sor, amely az összes talajcsövezett területeink 51%-a. 5 Figyelembe véve az eddig talajcsövezett, illetve gazdaságosan nem meliorálható területek nagyságát, mintegy 130 000 ha völgyfenéki terület talajcsövezése szükséges az elkövetkező években. Ez lehetővé teszi az egyébként igen jó termékenységű, de a kedvezőtlen viszonyok miatt pangóvizes völgyfenéki területek szántóföldi hasznosítását. 346
