Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

V. Thyll. Sz.: A domb- és hegyvidéki vízrendezés és talajvédelem hazai helyzete

Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint kenyérgabona esetében a 0 — 5,0% lejtőhöz viszonyítva 12 — 17% lejtőkategóriában kenyérgabonánál 20%, kukoricánál 29%, napraforgónál 41%.

A lejtős területek gazdálkodási nehézségeit tovább fokozza, hogy a sík vidéki területekhez képest rosszabb a ráfordítások hatékonysága, nagyobb a termelés költségszintje, kisebb a gépek teljesítménye.

Mindezek következtében a lejtős területeken gazdálkodó nagyüzemek ágazati és vállalati eredménye lényegesen kisebb, mint a sík vidéken gazdálkodó üzemeké.

Az eróziós károk fokozásához a domb- és hegyvidéki gazdálkodás hibái is hozzájárulnak. Ezek között a nagy táblák kialakítása, a jó talajvédő hatású növények kis területi aránya, a speciális dombvidéki erő- és munkagépek hiánya játszik elsődleges szerepet. Különösen a speciális gépek hiánya miatt, a lejtős területek talajpusztulás elleni védelmében alapvető vízszintes művelés sem valósítható meg.

A domboldalakon gondot okoznak a már kifejlődött vízmosások, amelyek amellett, hogy akadályozzák a lejtős területeken a gazdálkodást, a hordalék termelésével a völgyfenéki kisvízfolyások, mezőgazdasági művelés alatt álló területek feliszapolódását okozzák.

Magyarország területén 11 vízmosásgóc található, melyek közül 8 a Duna, 3 a Tisza vízrendszerében okoz gondot. Ezek a következők:

1. Sukoróaljai vízmosások,

2. Dunazug-hegységi vízmosások,

3. Ipoly menti vízmosások,

4. Duna menti vízmosások,

5. a Sárvíz vízgyűjtő vízmosásai,

6. a Kapós vízgyűjtő vízmosásai

7. a Zala-Balaton vízgyűjtő vízmosásai,

8. a Dráva vízgyűjtő vízmosásai,

9. a Zempléni-hegység vízmosásai,

10. a Sajó és Eger vízgyűjtő vízmosásai,

11. a Zagyva vízgyűjtő vízmosásai.

A felsorolt 11 góc további 39 részterületre bontható, de ezeken kívül is előfordul számos kisebb helyi jellegű, egyedi vízmosás. A vízmosások által érintett és veszélyeztetett terület kereken 30 ezer hektárra tehető, amely községi belterületeket, értékes mezőgazdasági kultúrákat (tokaji, badacsonyi, szekszárdi szőlők) és közlekedési (út, vasút) vonalakat érint.

A domboldali feladatok közül elsősorban az olcsóbb, különösebb beruházást nem igénylő beavatkozások előtérbe helyezése indokolt az elkövetkező években. Ezek közé tartozik a vízszintes (szintvonal menti) művelés feltételeinek megteremtése, a talaj vízgazdálkodását, vízbefogadó képességét javító talajművelési módok alkalmazása, a vízmosáskötésnél az olcsóbb erdészeti, biotechnikai módszerek. Erodált területeink közül gazdaságosan nem meliorálha342