Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 3. Madarassy L.: A völgyfenéki területek vízrendezése
C — a beszivárgó felszíni víz, m/d, L — a talajcsövek távolsága, m, h — a talajcsövek fektetési mélysége, m, 7 — a /i/d értéktől függő állandó (d a talajcső átmérője). A 7 tényező értékei a h/d arányában: h/d... 15 20 25 30 7... 0,65 0,70 0,73 0,76 Ha a k0 nagyobb, mint a szántott réteg ki szivárgási tényezője, akkor felszíni víz keletkezhet a területen. Ilyen esetben a hálózatot fedett víznyelőként kell méretezni, s nem pedig talajvízszint-süllyesztő drénhálózatként. A fedett víznyelők méretezése során 1—3 napos víztelenítési időtartammal számolva, előfordulhat, hogy gazdaságtalanul sűrű hálózatot kellene létesíteni. Felszíni víz elvezetése esetén a hálózat ritkítása vagy felszínalakítással, vagy vakonddrénezéssel lehetséges. A felszínalakítással biztosíthatjuk a víznek a drének felé való szivárgását, a vakonddrénezéssel pedig a szivárgási ellenállást csökkenthetjük. 3.2.I.2. A talajvízszint csökkentése Azokban a vízgyűjtőkben, amelyekben a természetes drénviszonyok nem megfelelőek, a kedvező talajvízszint elősegítésére mesterségesen drénezünk. A völgyfenéki területek talajvízszint-csökkentésére szolgáló talajcsőhálózatok építési jellemzőit rendszerint szivárgáshidraulikai számítással határozzuk meg. 1. Permanens (időben állandó) méretezési módszert használunk akkor, ha a völgyfenék elnedvesedési szakaszai nem néhány naposak, hanem annál lényegesen hosszabb időtartamúak. A leggyakrabban alkalmazott számítás Ho- OGHOUDT módszere: L — szívótávolság, m, fcj, &2 — a szívó felett, illetve a szívó alatt levő talajréteg szivárgási tényezője, m/d, h — a tervezett depressziós görbe legmagasabb pontja a talajcsövek fektetési síkja felett, m, q — elvezetési intenzitás, egyúttal a vízterhelés, m/d, he — egyenértékű rétegvastagság, m. Az egyes változók jelölése a II —52. ábrán látható. A számításokhoz szükséges paraméterek a h és q elvezetési intenzitás kivételével mind talajfeltárás eredményeként kaphatók meg. {II - 27) ahol 254
