Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 3. Madarassy L.: A völgyfenéki területek vízrendezése

Talajvíz eredetű elnedvesedés, azaz károsan magas talajvízállás esetén a vízrendezés feladata a talajvízszint csökkentése. Keskeny völgyfenék esetén kedvező talajrétegződésnél elegendő lehet egy hosszirányú csatorna létesítése (11—46. a) ábra). Abban az esetben, ha a völgyfenékre a talajvíz-beáramlás közvetlenül a magasabb területről érkezik, leggyakrabban övcsatornát és mezőszerű talajcsőhálózatot alakítunk ki (11—46. b) ábra). A terület hasznosításától és a talajtani adottságoktól függően talajvíz eredetű elnedvesedés esetén a nyílt felszínű csatornahálózat is megfelelő lehet a talajvízszint csökkentésére.

A völgyfenék helyi elnedvesedését okozzák a talajvízszint megemelése következtében a víztározók, a magas vezetésű vízszállító csatornák vagy a függő medrű vízfolyások. Az ebben az esetben alkalmazható szivárgócsatornák és talajcsőhálózat elhelyezési módja a 11 — 47. ábrán látható.

11 — 47. ábra. Víztelenítés módja helyi elnedvesedésnél 1. vízzáró réteg, 2. vízvezető réteg, 3. legkisebb ráállás, 4. eredeti talajvízállás,

5. duzzasztási vízszint, 6. szivárgócsatorna, 7. talajvízszín szivárgó rá esetén, 8. talajvízszín a szivárócsatorna hatására, 9. övcsatorna, 10. szívó

Nyomás alatti talajvíz eredetű elnedvesedés esetén a piezometrikus szintek a völgyfenék határvonalain kialakított övcsatornával csökkenthetők. A völgyfenék szélességétől függően a nyomásszintek csökkentésére a vízvezető talajrétegbe legalább 0,4—0,5 m mélyen lenyúló övcsatornavagy övdrénsor létesítése is indokolt lehet (11 — 48. ábra). A felszínen lefolyó csapadékvíz nyílt felszínű csatornákkal vagy talajcsőhálózattal vezethető el. Nyomás alatti talajvíz esetén a hálózat ré249