Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai
Az építés ma már csaknem kizárólag olyan géppel folyik, amely a különböző irtási munkákra is alkalmas. Erre a célra a forgó felsővázas mechanikus vagy hidraulikus száraz kotró alkalmas. Mechanikus kotró esetén a vonóköteles szerelék a legmegfelelőbb. Hidraulikus kotrónál mélyásó szereléket alkalmazunk profilkanállal. A mechanikus kotró a parton, a hidraulikus kotró a tengelyvonalban haladva termeli ki a földet a partra. 10 — 12 m-nél nagyobb mederszélességnél a kotrás két oldalról végezhető, 200 — 500 m-rel eltoltan két kotróval. A patakszabályozás másik vezérgépe a dózer, amely a kitermelt földet elteríti, de használható tuskókitermelésre vagy más földmunkagép vontatására is. A kitermelt, depóniába rakott talaj mielőbbi elteregetése rendkívül fontos, ugyanis ennek elmaradása esetén árvízkor a víz lefolyása egy-egy szakaszon akadályozott, így a meder helyenként nagyobb terhelést kap, melynek következtében elfajulhat. A depóniát a II—2.2.2. fejezetben leírtak szerint kell kialakítani. A földmunkákat követi a burkolatok készítése és a műtárgyak építése. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy egy-egy szakaszon a földmű elkészülte után azonnal sor kerüljön a burkolatok elkészítésére, illetve a műtárgyak megépítésére, ugyanis egy nyári zápor hatására levonuló árvíz a megépült földműben jelentős károkat okozhat. Fontos feladat a víztelenítés, amely a műtárgyak építésénél, illetve a burkolat készítésénél válhat szükségessé. Erre a célra a víz elterelése (például régi ágon vagy megkerülő csatornán) félszelvényű építés (széles medernél a meder közepén a tengellyel párhuzamos gát építése és a víz elterelése) vagy acélcsövek munkaterület fölötti elvezetése jöhet számításba. A sajátos körülmények miatt ezeknél a munkáknál különösen indokolt az organizációs terv elkészítése. Elsősorban a belterületeken áthaladó patakszakaszok építése kíván igen gondos szervezést a korlátozott szállítási szakaszok miatt. A kivitelezési munkákhoz tartozik a kisvízfolyás környezetének rendezése is. Ennek során az a cél, hogy a mederrendezést követően minél előbb kialakuljon a teljesen természetes vízfolyás környezetének ökológiai értékét megközelítő élőhely. Ennek érdekében a mederszelvény kialakítását követően a partéi közelében célszerű visszaültetni a kotrás során kiemelt tuskókat, mert ezek egy része kihajt és gyorsabb növekedésű a csemetéknél A ki nem hajtott, korhadó tuskók pedig értékes élőhelyekké válhatnak. A rézsű felső harmadába célszerű fákat ültetni, amelyek később növelik a rézsű állékonyságát. A vízfolyást kísérő sáv napos oldalára magasabb növésű fákat szükséges telepíteni, hogy a megfelelő árnyékolás biztosított legyen. Ebben a sávban zárt, de nem erdőszerű faállománynak kell kifejlődnie. A cserjeféléket a vízfolyást kísérő sáv, és a mezőgazdasági művelés alatt álló terület határán kell telepíteni. 244
