Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai
keresztszelvényéhez. Minél jobban eltér a tervezett keresztszelvény a természetestől, annál súlyosabb a beavatkozás a patak egyensúlyi állapotába. Ezért a keresztszelvénybe csak indokolt esetben szabad beavatkozni, és ilyen esetben is csak minimális szelvényváltozást célszerű tervezni. A méretezés célja a fenékszélesség és vízmélység meghatározása. Ennek során a következő főbb szempontokat kell figyelembe venni: — a földmedrű vízfolyás fenékszélessége legalább 0,8 m legyen, — a rézsűhajlást a talaj minőségétől függően kell megválasztani, de 1: 1,5- nél meredekebb nem lehet, — 1 m3/s-nél kisebb mértékadó vízhozam esetén 1-2 m-nél nagyobb fenék- szélességet nem célszerű tervezni, — belterületen a rendelkezésre álló szűk hely, valamint esztétikai szempontok figyelembevételével gyakran terveznek támfalas, burkolt vagy zárt szelvényt. A patakszabályozásnál külterületen alkalmazható keresztszelvénytípusokat a 11 — 23. ábrán mutatjuk be. Általában kis mértékadó vízhozam, illetve üzemi művek esetén trapézszelvényt célszerű kialakítani. Ha a mértékadó vízhozam és a kis-, illetve középvízhozam között nagy az eltérés, akkor összetett szelvény indokolt. Ha a talajrétegződés indokolja, a csészeszelvény is szóba jöhet. A keresztszelvény jellemző méreteit (fenékszélesség, vízmélység), a kialakuló vízsebességet a hidraulikai méretezéssel határozzuk meg. A szelvényméreteket a mértékadó vízhozam alapján (II—1.2.6. fejezet) határozzuk meg közelítő számítással vagy segédletekkel. Ha a vízfolyás valamely szelvényében tározó épül, annak vízhozamcsökkentő hatását is figyelembe kell venni. Ez a hatás közvetlenül az elzárás alatti szelvényben érvényesül, majd a csatlakozó vízgyűjtő területek hatására fokozatosan mérséklődik. Ezt a körülményt a kereszt-, illetve hossz-szelvény szerkesztésénél a következő összefüggéssel kell figyelembe venni: NQl% = Bs/rx- (Bs/Fi- Q%%) (m3/s), (II- 9) ahol Fl és Fx @3% B a tározó alatti x szelvényben a csökkentett 3%-os árvízi vízhozam, m3/s, az L, illetve az x szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület, km2, a lebocsátott 3%-os valószínűségű árvízi tetőző vízhozam, az árvízi tényező. A hidraulikai méretezés alapja a Strickler— Manning-fé\e összefüggés = k i?2/3 71/2 , (m/s), (7/-10). 224
