Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai

tervezés alapja a mértékadó vízhozam.

A magassági vonalvezetés a patak hossz- és keresztszelvényeinek megtervezését jelenti. A geodéziai-geológiai, illetve talajmechanikai alapadatok, valamint a helyszíni bejárás alapján meg kell határozni azokat a helyeket, ahol a meder fenékvonala kötött. Ilyen helyek lehetnek a következők:

— eróziós küszöb,

— korábban megépített költséges műtárgy,

— belterületi szakasz,

— olyan hosszabb mederszakasz, amelynek vízszállító képessége megfelel a tervezett kiépítésnek.

Ezeken a pontokon a meder mélyítése költséges, ezért célszerű első próbálkozásként e helyeket fixnek tekintve megtervezni a vízszintet. Első közelítésben ugyancsak fixnek kell tekinteni, azon meglevő műtárgyak küszöbszintjét, amelyek átépítése fölöslegesen nagy költséget jelentene. A tervezést a befogadótól célszerű kezdeni és az egyes eróziós küszöbök közötti szakaszokat önállónak tekinteni. Ezekre a szakaszokra kell először alulról felfelé haladva a vízszin vonalát meghatározni, úgy hogy a meder a mértékadó vízhozamot kiöntésmentesen vezesse le, és a szakaszok határán a vízszintek csatlakozzanak. A fenékvonalat a vízszinnel párhuzamosan kell megtervezni a vízszinvonal alatt a keresztszelvényből adódó mélységben. A meder terep alatti minimális mélységének 1 m-nek kell lenni, de figyelembe kell venni a völgyfenék esetleges talajcsövezésének szempontjait is. A végleges hossz-szelvény próbálgatással alakítható ki.

A magassági vonalvezetésnek a következő szempontokat kell kielégítenie:

— a vízsebesség ne lépje túl a mederanyagra megengedett felső határértéket, amennyiben a terepviszonyok miatt ez nem lehetséges, úgy a mederfeneket lépcsőzni kell,

— a fenékvonal tegye lehetővé a mellékvízfolyások vizeinek befogadását és a völgy felszíni, illetve felszín alatti vizeinek elvezetését,

— az esésváltozás lehetőleg fokozatos legyen, (alulról felfelé növekvő szomszédos esésértékek hányadosa a másfélszeres értéket ne lépje túl),

— a szakaszhatárnak választott helyen a meglévő fenékmagasság lehetőleg ne változzon.

Ha a feltételek maradéktalanul nem teljesíthetők, akkor a szóba jöhető megoldások (fenéklépcső, mederburkolat tervezése) mérlegelésével, gazdasági szempontok figyelembevételével kell megválasztani a végleges megoldást. Patakszabályozás hossz-szelvényét mutatjuk be a 11 — 22. ábrán.

A keresztszelvény megtervezése (méretezése) a magassági vonalvezetéshez szorosan kapcsolódik, attól elválaszthatatlan. A természetes vízfolyások keresztszelvénye szimmetrikus vagy aszimmetrikus csésze szelvény. Ezt legjobban a trapéz szelvény közelíti meg, de a tervezett trapéz szelvényű meder simuljon, geometriailag legyen hasonló a természetes egyensúlyban lévő mederszakasz

222