Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A völgyfeneki vízrendezés alapjai
1.2.1. Geodéziai felmérések A geodéziai felmérések a morfológiai vizsgálatokhoz, a hidrológiai vizsgálatokhoz, valamint a vízrendezés tervezéséhez szükségesek. A felmérések megkezdése előtt be kell szerezni a rendelkezésre álló légi felvételeket, az 1 : 10 000 — 1 : 25 000 méretarányú topográfiai térképeket és a síkrajzi, illetve magassági alappontok adatait. Patakszabályozás tervezéséhez szükséges a patak hossz- és keresztszelvényeinek beszerzése is. A terület felmérése során — a jelentős magasságkülönbség miatt — elsősorban a tahimetrálás jöhet számításba. Kis esésű völgyfenéki területek felmérésére esetleg szóba jöhet a területszintezés. A tervezések céljára a felmérések alapján 1:2000 — 1:5000 méretarányú szintvonalas helyszínrajz készítése szükséges, a tervezési munkajellegétől és a beavatkozás módjától függően. Vonalas jellegű beavatkozáshoz (patakszabályozás) általában kisebb méretarányú helyszínrajz is megfelelő, azonban területi beavatkozás (talajcsövezés) tervezéséhez nagyobb méretarányú (például 1:2000) helyszínrajz szükséges. A patakszabályozás tervezésénél a helyszínrajzon kívül a patak állapotfelvétele is nélkülözhetetlen. Ez a patak nyomvonalának felvételét, és a magassági állapot meghatározása céljából a keresztszelvény-szintezést jelenti. A felmérés során először alapvonalat kell kitűzni, amely tulajdonképpen egy sokszögvonal. A sokszögvonal kitűzésének módja a patak jellegétől függ. Változó patakmeder esetén a II—6 .a) ábra szerint, stabil patakmeder esetén pedig a II—6. b) ábra szerint tűzhető ki az alapvonal. Ha túlfejlett kanyarok vannak, a főalapvonalon kívül segédalapvonal kitűzése is célszerű (II —7. ábra). Az alapvonalat 50 — 100 m-enként szelvényezni 201 II —6. ábra. Patakmeder felvétele sokszögeléssel a) váltó meder, b) állandósult meder esetén