Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A völgyfeneki vízrendezés alapjai
1.1.2. A völgyfenék elvizenyősödésének okai A völgyfenéki vizek levonulásának akadályozottsága mellett jelentős elvi- zenyősödést okozhat a talajvíz-hozzáfolyás és a helyi jellegű elvizenyősödés. E területeken az elvizenyősödés egyik legjelentősebb tényezője lehet a felszín alatti vízforrásból származó, a talajfelszínen felbukkanó víz. A felszín alatti víz lehet szabad víztükrű (freatikus víz) és nyomás alatti (piesztikus). Származás szerint a felszín alatti vizek a következők lehetnek: — a domblábnál talajvízáramlás formájában megjelenő többletvíz, amely a magasabban fekvő területeken történő beszivárgásból származik, — a domboldalakon, illetve a domblábnál megjelenő rétegvíz, amely nincs szoros kapcsolatban a domboldalon beszivárgó vizekkel, — a domboldalon összegyülekező, illetve lefolyó, majd a völgybe a domblábnál beszivárgó vízből származó talajvíz, — a völgyfenéki terület összefüggő talajvize, amely a befogadó vízfolyás állandó vagy időszakos magas vízállásából származik. A felszín alatti vizek domb- és hegyvidéki területeken rendszerint kemény alapkőzeten (vízzáró rétegen) fekvő vízvezető rétegben szivárognak. A vízzáró réteg alakja, mélységi elhelyezkedése, illetve esése elősegítheti a felszín alatti víz felszínre bukkanását, és így a völgyfenéki terület elvizenyősödését okozza. A vízzáró réteg a következő esetekben okozhatja a víz felszínre bukkanását és így a völgyfenék elvizenyősödését (II—4. ábra): — a terepfelszín és a vízzáró réteg esésének együttes változása (II—4. a) ábra), — a vízzáró rétegben kialakult küszöbök, amelyek a talajvizet átbukásra kényszerítik (II — 4. b) ábra), — a terepfelszín esésének hirtelen változása a domblábnál (II — 4. c) ábra), — a két vízzáró réteg közötti vízvezető réteg felszínre bukkanása (II—4. d) ábra). Az előzőekben leírt okok ismerete igen fontos a völgyfenéki talajcsövezésben nélkülözhetetlen övdrének helyének, nyomvonalának helyes meghatározásához. A völgyfenék elvizenyősödése származhat a domboldal esésével párhuzamos esésű vízzáró rétegen szivárgó talajvízből is. Az ilyen lejtős területeken a terep alatt kialakuló talajvízfelszín alakja a Kovács-féle jelleggörbék segítségével írható le (II —5. ábra). A völgyfenéken a talajvíz szintje a hozzááramlás miatt az egyensúlyi szint fölé emelkedik, ugyanakkor a vízválasztó közelében az egyensúlyi szint alatt helyezkedik el, ugyanis az innen elszivárgó talajvíz fedezi a völgyfenéki hozzá- folyást. A mélyebben elhelyezkedő talajvíz lehetőséget teremt a vízválasztó közelében a többletbeszivárgásra. A kialakuló egyensúlyi szakasztól a völgyfenék 198
