Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai

A nagyobb átmérőjű cseppek nagyobb sebességgel érkeznek a talaj felszínére, ugyanakkor tömegük is nagyobb, így egy-egy esőcsepp kinetikai energiája is nagyobb, mint a kisebb átmérőjű esőcseppé.

Levert (1962) az esőcsepp sugara (r, cm) és vertikális érkezési sebessége (vv, m/s) között a következő összefüggést találta:

vv=6,5-y/r, (m/s).

(1-3)

cseppitmérő | mm

A cseppátmérő és a vertikális érkezési sebesség függvénykapcsolata az 1 — 7. ábrán látható.

A kinetikai energia (£kin)> a tömeg (m, kg) és az érkezési sebesség (vv, m/s) függvénye:

Ekin = lmv2, (J). (7-4)

Az egységnyi mennyiségű csapadék kinetikai energiája egységnyi talajfelületen (m2) az ún. fajlagos kinetikai energia'.

1 — 7. ábra. Az esőcseppek vertikális végsebessége az intenzitás függvényében

£kino = 2*9 81 ’ (J/m2 ■ mm)(1-5)

Több szerző meghatározta az esőintenzitás (i, m/h) és az eső fajlagos kinetikai energiája (H^, J/m2-mm) közötti közvetlen függvénykapcsolatot is. Hudson (1965) szerint az i és az függvénykapcsolata a következő összefüggéssel határozható meg:

£kino = 3° - — , (J/m2 • mm). (I - 6)

Zanchi és Torri (1981) szerint az i és az függvénykapcsolata a következő összefüggéssel számítható:

£kin0 = 9,81 + 11,25lg* , (J/m2 • mm). (7-7)

A talajfelszínre érkező eső mechanikai ütőhatást gyakorol a talajmorzsákra, azokat szétfröccsenti a felszínen (paskolja). Ez a folyamat a másodperc töredéke alatt játszódik le (1—8. ábra). A folyamat eredményeként a talajrészecskék elmozdulnak helyükről, és a talajfelszín tömörödik, vízzáróvá válik.

Az elmozduló talajrészecskék mennyisége (Hr, g/cm2) a kinetikai energia (ü^in, J/cm2) függvénye a következő összefüggés szerint (Bubenzer, 1970)

18