Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
szállítani. Alkalmazása belterületeken (belsőségekben), vagy csak akkor indokolt, ha helyszíni anyagot lehet felhasználni. 2.3.7.I. Vízmosás megkötése hordalék-visszatartás nélkül A vízmosás megkötésének ezt a módját általában akkor alkalmazzuk, ha út, vasút vagy egyéb létesítmény érdekében gyorsan kell intézkedni. E módszer akkor is előnyös lehet, ha a vízgyűjtőről viszonylag kevés hordalék érkezik a vízmosásba. A vízmosás megkötése a vízmosás fejének, a mederfenéknek és az oldalaknak a megkötéséből áll. A vízmosás fejének megkötése műszaki létesítményekkel kétféleképpen lehetséges (Papp és Kalina, 1977): — a vízmosásfej épített vízelvezetőkkel surrantó, fejgát, fejgát—surrantó műtárgyakkal, és — a vízmosásfejhez érkező víz oldalirányú elvezetésével. A módszer megválasztása az érkező árvízhozamtól és a vízmosás fejének hossz- és keresztszelvényeitől függ. Surrantót elsősorban alacsony, keskeny és viszonylag rövid vízmosásfej megkötésére használunk. Alaprajzát, hossz- és keresztmetszetét az 1 — 109. ábrán láthatjuk. Az előburkolat célja, hogy az árvizet a surrantó medrébe terelje. Felső végét a kimosás elkerülése végett a termett talajba be kell kötni. Surrantóvályú a nagy esésű, rendszerint vasbetonból készült mederszakasz, amit a hidraulikai szerepe és statikai igénybevétele miatt a termett talajba feltétlenül be kell kötni. A surrantóvályúban nagy sebességgel — rohanó mozgással — áramló víz energiáját a csillapítómedencében törjük meg. Az öblös medencében energiatörő fogakat és bordát helyezünk el. A víznek a medencéből való elvezetése céljából, a bordában, a medence közepén nyílást kell hagyni, mert a medencében megfagyott víz a burkolatot erősen rongálja. A csillapítómedencét az utóburkolat és a kőszórás követi, ahol a víz már kisebb sebességgel, áramló mozgással hagyja el a műtárgyat. Fejgátat 1,5 —4 m magas, rövid és széles vízmosásfejeknél és nagyobb árvízhozamoknál alakítunk ki. Fejgát-surrantó kombináció általában 4 m-nél magasabb vízmosásfejnél, vagy ha a fej alatt közvetlen nagy esésű vízmosásszakasz van, kerül alkalmazásra. Egy ilyen megoldás hosszmetszetét az I—110. ábrán szemléltetjük. A vízmosásfejhez érkező víz oldalirányú elvezetésére példa az I—111. ábrán látható. Ezt a megoldást akkor célszerű alkalmazni, ha a területen több vízmosás is található. A víz övcsatornával való elvezetésének előnye, hogy csak egy vízmosásfej megkötésére kell műtárgyat építeni. A vízmosás fenekének megkötése, a mederfenék további mélyülésének megakadályozása fenéklépcsőkkel, fenékgátakkal vagy egyszerű burkolatokkal történik. A fenéklépcsők szerkezetileg azonosak a I — 23.1.2. pontban részletezett 184
