Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
A — nedvesített keresztmetszet, m2, v — a mederben folyó víz középsebessége, m/s. A víz középsebessége v = - R2/3 71/2 (m/s) (/-77) n képlettel számítható, ahol n — Striclder—Manning-íéle mederérdességi tényező, I — a mederfenék lejtése, /2 — hidraulikai sugár, m. A hidraulikai sugár R = j, (m) (/-78) ahol a P a meder nedvesített kerülete, m. Az n Strickier—Manning-íéle mederérdességi tényezőt az 1—32. táblázat és az 1—79. ábra mutatja. A méretezéshez segédletet az 1—80. és az 1—81. ábrák adnak. 1 — 32. táblázat. Strickler — Manning-féle mederérdességi tényező Mederfal anyaga A meder leírása n érdességi tényező Beton tiszta, cementsimítással 0,010 egyenetlen betonburkolat 0,020 Kó sima faragott kőburkolat 0,013 habarcsba rakott terméskőburkolat 0,020 száraz kőburkolat 0,025 Föld átlagos szemcsés talaj 0,020 átlagos kohéziós talaj nagyméretű csatorna: 0,0225 — átlagos állapotban 0,025 — benőtt állapotban kisméretű csatorna: 0,030 — átlagos állapotban 0,0275 — sűrűn benőtt állapotban 0,035 — nagy kövekkel, rongált parttal 0,045 Természetes meder földmeder kedvező állapotban 0,040 kanyargós meder hordaléklerakódásokkal 0,067 kavics- és görgetegkőmeder 0,067 nagy görgetegen folyó patak 0,08 Műanyag sima falú 0,011 hullámosított vagy bordázott 0,016 A kereszt- és hossz-szelvényt úgy kell megtervezni, hogy a mederben a víz sebessége mértékadó helyzetben ne lépje túl az 1—33. táblázatban szereplő 158
