Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Feladatuk, hogy a rende­zési területeket megvédjék és mentesítsék a külvizektől, azaz a lejtő magasabb részeiről lefolyó csapadékvizektől. A rendezési terület külvizektől való védel­me érdekében esetenként a vízgyűjtő legfelső részein kisebb csapadéktároló medencék is létesülhetnek. Ezek célja, a víz hasznosításán túl, a lefolyás késlel­tetésével, az övcsatornák koncentrált terhelésének csökkentése. — Teraszcsatomáknak a megépített teraszokat víztelenítő csatornákat ne­vezzük. Céljuk a földművek statikai állékonyságának biztosítása a felesleges és káros csapadékvizek elvezetésével. — Lejtőirányú keresztcsatomák a terület kisebb esésű részein a lejtőn le­folyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulá­sát megelőzzék. — Vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyílt felszínű csa­tornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. — Befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A felszíni vízelvezető hálózat részeit és felépítését az 1—75. ábrán mutat­juk be. A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt hely­zetük szerint a következők: — övdrén, — teraszdrén, — övdrénsor, — mezőszerű talajcsőhálózat. A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata, valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló, azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazda­ságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál. 2.3.6.I. A felszíni vízelvezető hálózat Övcsatornák. Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvo­nalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Az övcsatorna legáltalánosabb elhelyezési módja az 1—76. ábrán lát­ható. Az övcsatorna a gyepes vízlevezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasá­gi létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni (1—77. ábra). 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom