Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

szelvényű csatorna, vagy a tányér megfelelő térfogatú legyen. Ugyanakkor az ábrán az a, e, d pontokkal határolt háromszög-keresztmetszetből kikerülő föld, a föld lazulását figyelembe véve is, elegendő legyen a csatorna vagy a tányér töltésének elkészítéséhez.

A terasz földtömegének számítása. A töltés folyóméterenkénti földtömegigénye

V = lcli2 + (ctg Pi + ctg (fi) , (m3), (1-13)

ahol a hí értékét fokozatos közelítéssel lehet megkapni.

h\ ctg y>(ctg /3 + 3 ctg v?) + 2hi c0(ctg fi + ctg fi) +

(/-74)

ahol

K]^ — lazulási tényező, általában 1,2,

<p — rézsűhajlás (lásd I—2.3.4.2. pontot)

A többi változó értelmezése az 1—72. ábrán látható.

A csatorna- és tányérterasz általános méretei a következők:

Pl = 70°, Cc = 0,2 —0,4 m, lc =

0,6 —1,0 m. Az lc értéket a növénykultúrától függően növelni lehet 1,5 m-ig. Az ilyen általánosan használt terasztérfogat meghatározásához az 1—73. ábrán látható segédlet szolgál. A grafikon megszerkesztéséhez Kl = 1,2, ip =

60° és Pi = 70° értékeket használtuk.

A teraszok lejtő irányú távolsága. A teraszok lejtő irányú távolsága a talaj beszivárgási tulajdonságától függ, de a lombkorona mérete is befolyásolja. A hidrológiai alapon meghatározható terasztávolság

1—72. ábra. A csatorna- és tányérterasz geometriai jellemzői

Lc

V

t io ~ &10 í1-"

(m),

(/ - 75)

ahol a Váz (I—73) összefüggéssel számolható, a többi érték pedig az (1 — 56) képlet szerint értelmezhető.

151