Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

R (csapadék)

X X X X 1 1 1

vízzáró réteg

nem permanens állapot: qi=fí, h változó

3.17. ábra. A talajcsövezési paraméterek értelmezése nem permanens állapot esetén

A Dupuit-egyenlet egydimenziós változata nem permanens esetre a következő alakban írható fel:

ki)

b2h

Öx2

dh

Itt

R,

(3-48)

illetve abban az esetben, ha R = 0

kDb*±

UJ dx2

bh

ahol: lel) — a transzmisszivitás,

R — a felszíni vízterhelés, h — a nyomómagasság, x — a vízszintes változó koordináta t — az idő,

fi — a vízteleníthető hézagtér.

(3-49)

A talaj csövezésnél az egyes összefüggések levezetésében és érvényességük meghatározásában nagy szerepük van a kerületi feltételeknek és a levezetés közben tett elhanyagolásoknak. Ebben az értelemben szükséges annak vizsgálata, hogy az időben állandó állapot feltételezése megengedhető-e. A következő lényeges kérdés a vízzáró réteg helyének, mélységének tisztázása. A vízzáró réteg és az alagcső elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya is befolyásolja az összefüggéseket. Abban az esetben, ha a vízzáró réteg határa viszonylag mélyen helyezkedik el, a teljes vízáteresztő réteg nem vesz részt érdemben a vízszállításban. Ebben az esetben meg kell határozni a tényleges (hatékony) szivárgási tartomány mélységét, az ún. egyenértékű mélységet. Az egyenértékű mélység függ a szívótávolságtól is, tehát értékét csak fokozatos közelítéssel lehet kiszámítani. Különös gonddal kell eljárni, ha rétegezett a talaj. Ebben az esetben ugyanis a rétegek egymáshoz viszonyított vízát54