Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
kalmazásukra elsősorban a kémiai talajjavítás közben van szükség, aminek tárgyalása nem célja a könyvnek, kizárólag a talajcsövezés szempontjából fontos kémiai ismereteket foglaljuk össze. A talaj kémhatása a talaj szuszpenzió hidrogénion-koncentrációjától függ (a pH a hidrogénion-koncentráció logaritmusának negatív értéke). A talaj vízben mért pH-értékére vonatkoztatva közömbös kémhatású, ha a pH- értók 6,8 — 7,2. A pH csökkenésével a talaj savanyúsága növekszik, növekedésével lúgossága nő. Talajcsövezés szempontjából a kémhatás ismerete annak megállapítása céljából fontos, hogy az okkeresedés (vaskiválás) veszélyét megítélhessük, illetve eldönthessülc, szükség lesz-e kémiai talajjavításra. A talaj sótartalma. A hazai talaj cső vezési feladatoknál fontos kérdés, hogy a talaj csövezendő talaj tartalmaz-e káros sókat, és ha igen, akkor milyen mértékben. A szikes talajok talaj csövezésekor ugyanis különös gondossággal kell eljárni. A szikes talajokat vezetőképességük, kicserélhetőkation-tartal- muk (S-érték) és nátriumadszorpciós arányuk (SÁR — Sodium Adsorbtion Reaction) alapján határozzuk meg. Ezek az értékek a talajban levő kicserélhető kationok minőségétől és mennyiségétől függnek. A kationok közül is elsősorban a Na+-, a Ca++- és a Mg + +-értékek mennyiségét és arányát kell megvizsgálni. A talajok sótartalmának egyik jellemzője a vízzel telített talajoldat elektromos vezetőképessége (electric conductivity — EC). E fogalmakat részletesen a 4.1.3.1. fejezetben tisztázzuk. A vezetőképesség és a talaj tömegszázalékában kifejezett sótartalom közötti összefüggést a 3.8. ábrán mutatjuk be. A vezetőképesség növekedésével a talaj sótartalma is növekszik. A növekvő sótartalom károsan hat a terméseredményekre. A növények a talaj sósótartalom. tömeg%-------------szórási tartomány 3 .8. ábra. A talaj sótartalmának és elektromos vezetőképességének összefüggése 39
