Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

vett kapilláris víznek felel meg (pF = 2,3 —4,2), a zárt kapilláris tartomány pedig lényegében átmenet a pF = 2,3 értéktől a pF = 0 értékig. A 3.5. ábra a pF-görbe átfogóbb értelmezésének lehetőségét is magában rejti. Abban az esetben, ha a talaj természetes drénviszonyai megfelelőek, a talaj jó vízgazdálkodású, egy jelentősebb felszíni vízterhelés (csapadék, öntözés) után viszonylag hamar beáll a szabadföldi vízkapacitásnak megfelelő állapot. Abban az esetben azonban, ha mesterségesen kell beavatkozni egy telített talajréteg víztelenítése céljából, felszín alatti elvezetési módszerekkel viszonylag gyorsan csak a teljes telítettség és a vízkapacitás különbségének megfelelő víztömeget lehet elvezetni. A drénezhetőség elméletileg a pF = 0 és pF = 2 közötti nedvességtartalom. A holtvíztartalom és a vízkapacitás között van a talaj hasznosítható nedvességtartalma (hasznos víz, diszponi- bilis víz). Egy adott talaj nedvességtartalma, ha ugyanotyan erőhatásoknak van kitéve a benne levő víz, gyakorlatilag mindig ugyanarra az értékre áll be. Ez azt jelenti, hogy összefüggést lehet találni a talajok nedvességtartalma és az adott nedvességtartalma^étrehozó erő, illetve a kapilláris potenciál pF- ben kifejezett értéke között. Ez az összefüggés az ún. pF-görbe (3.6. ábra). A pF-görbével nemcsak egy adott'talaj nedvességállapotát lehet jellemezni az erőhatások függvényében, hanem a görbe jellemző magára a talajra is, sőt segítségével a talajnedvesség szelvénybeli viselkedését is le lehet írni. A pF-görbét általában a jellemző pontokkal állítják elő. Elméletileg meghatározható a pF-görbe csökkenő és növekvő nedvességtartalmakkal. A kutatók a mérések alapján úgy találták, hogy bizonyos talajtípusoknál egy adott nedvességtartományban a görbe másképpen alakul kiszárításnál és telítésnél. Ez a hiszlerézis jelensége, aminek az az oka, hogy a talaj pórustere szabálytalan hézagrendszer, ami másképpen viselkedik feltöltéskor és ki­3.6. ábra. A kapilláris potenciál és a nedvességtartalom összefüggése (pF-görbe) 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom