Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
munka a sodrási határ nedvességállapot környezetében végezhető el a leggazdaságosabban. A sodi’ási határ szőkébb határok között változik, mint a folyási határ. A talaj zsugorodási határa az a víztartalma, amelyen túl szárítva a talaj térfogatát már nem változtatja. A talajnak ugyanis kiszáradása közben csökken a térfogata, hiszen a talajban levő csökkenő nedvességtartalom növekvő szívóerővel rendelkezik, ami a talajszemcsék szorosabb kötődését eredményezi. Egy bizonyos nedvességtartalom elérése után azonban ezek a kapilláris erők elérik maximális értéküket, így a térfogatváltozás megszűnik. A zsugorodási határ figyelembevétele a talajcsövezési vizsgálatokban még nem vált általánossá. Jelentősége elsősorban a nagy agyagtartalmú talajok talajcsövezésénél van. A plasztikus index a folyási határ és a sodrási határ különbsége: Ip = Wp — 11 p, (3-9) ahol: 7p — a plasztikus index, WF — a folyási határ, WP — a sodrási határ. A plasztikus index a kohézió jellemzője. Minél nagyobb a plasztikus index, annál nagyobb a talajok belső összetartó ereje, kohéziója. A talaj aktuális nedvességtartalmának a konzisztenciahatárokhoz való viszonyítására bevezették a relatív konzisztenciaindexet (7C): WF-W WF-W c~ Wp-Wp /p ahol: 7C — a relatív konzisztenciaindex, Wp — a folyási határ, Wp — a sodrási határ, W — az aktuális nedvességtartalom, 7p — a plasztikus index. (3-10) 3.1.3. A talaj és a víz kapcsolata A talaj polidiszperzitásából fakad, hogy a hézagaiban levő víz a talaj nélkülözhetetlen eleme. A talaj nedvességdinamikájának, nedvességállapotának és a talajban végbemenő vízmozgásoknak döntő szerepe van a talaj termékenységében. A víz szerepet játszik a talaj mállási, talajképződési folyamataiban, és oldószerként, reagensként, szállítóközegként is részt vesz a talajéletben. A talajban levő víz alapvető ökológiai tényező, a víz — levegő — szilárd fázis aránya szabja meg a talaj levegőgazdálkodását, hőgazdálkodását, végső soron biológiai tevékenységét, és ezt alapvetően a víztartalom szabályozza. A talaj vízgazdálkodása közvetve hatással van a növény tápanyag-ellátottságára is. A víz a talaj hézagait részben vagy teljesen kitölti. A talaj telítettsége azonban nemcsak egy nedvességállapotot jelent, hanem azt is, hogy a víz 34
