Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

10. A talajcsövezés műszaki-gazdasági kérdései

tői. Ennek megfelelően a következő pontban a legrövidebb megtérülési idő és a maximális tiszta jövedelem szempontjából optimumot jelentő talajcsőhálózat számításának műszaki-gazdasági módszerét mutatjuk be.

10.2. A talajcsőhálózat jellemzőinek

műszaki-gazdasági meghatározása

Az elöntésből vagy az elhúzódó víztelenítésből keletkező termés veszteség mennyiségével a 3.4. pontban foglalkoztunk, ahol Guyon, magyar kutatásokon (Salamin, Cziráki, Petrasovits) alapuló 3.11. táblázatában találhatjuk meg a termésveszteség százalékos értékeit.

A (3-62) képlet figyelembevételével a várható terméshozamot (Hv tonna) a

Hv = Hp(l — At) (10-6)

összefüggéssel kaphatjuk meg,

ahol: Hp — az adott területen potenciálisan lehetséges terméshozam,

A — a víztelenítés elhúzódása miatt várható terméscsökkenés tényezője,

t — a víztelenítés időtartama (nap).

Az A százalékos értékeit a t függvényében a 3.11. táblázat tartalmazza. Figyelembe véve a termés értékét (Ft/t) mennyiséggel, a várható jövedelmet a

J = r)Hp(l — At) (10-7)

képlet adja meg.

A talajcsövezés évi tiszta jövedelmét úgy kapjuk meg, ha a (10-7) összegből levonjuk a ráfordítások (amortizáció, fenntartás, üzemeltetés) költségeit. Ezek az értékek legszorosabb kapcsolatot a beruházási költségekkel mutatnak, amelyet a talajcsőtávolság függvényében a következőképpen lehet megadni:

B = C1L~ta,' (10-8)

ahol: B — a beruházás hektáronkénti költsége (ezer Ft/ha),

L — a talajcsőtávolság,

m, Ci — a terület adottságaira jellemző állandók.

A (10-8) formulából az évi amortizáció (!) értékének és a ráfordítások (C2) figyelembevételével a talaj csövezett területet terhelő évenkénti költség

R = !<7iL-"> + C2.] (10-9)

A (10-7) és (10-9) alapján a hektáronkénti tiszta jövedelem a

J = riHp(l-A^-CxL-n-Ci (10-10)

összefüggéssel fejezhető ki.

301