Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
8. A talajcsőhálózatok kivitelezése
8.2.2.1.2. Ároknyitás nélkül fektető gépek Az ároknyitás nélkül fektető gépek (8.10. ábra) lánctalpas erőgépre csuklósán (2) felfüggesztett, hidraulikus munkahengerrel (4) emelhető csoroszlyából (2) és adagolószerkezetből (3) állnak. A csövek adagolóba vezetését a vezetőcső (5) biztosítja. Ezt a géptípust az 1960-as években fejlesztették ki a vakondekéből. A csoroszlya a talajtestben keskeny rést hasít, és a terv szerinti mélységben, illetve esésben kialakítja a talajcső elhelyezéséhez szükséges járatot, amelybe az adagolószerkezet bevezeti a tala jcsövet. Az adagoló elhagyásakor a talajcső éles irányváltozást végez, ezért az ily módon való fektetésre csak a flexibilis műanyag csövek alkalmasak. A támasztókaron (6‘) elhelyezett hidraulikus munkahenger lehetővé teszi a mélység és így az esés szabályozását. A csoroszlya késének kialakítása többféle lehet. Vannak olyan kések, amelyek a kialakított résben oldalirányban nyomják a talajt. Ezek a megoldások a talajcső funkcióképessége szempontjából nem megfelelőek. Kedvezőbb az a megoldás, amely a talajt a terepszint fölé emeli. Az ároknyitás nélkül fektető gépek előnyei a következők: — a gépek viszonylag egyszerű felépítésűek, forgó, így kopásnak kitett alkatrészeik nincsenek, — az erőgép egyéb célokra is felhasználható, — munkasebességük nagyobb, mint az ároknyitással fektető gépeké. A gépek hátránya, hogy vonóerőigényük nagyobb. Előlazítóval felszerelt gép. Kifejlesztettek olyan ároknyitás nélkül fektető géptípust, amelynél az erőgép elejére egy külön orrmotorral meghajtott forgó előlazító kereket helyeznek el. A lazító munkájának eredményeként 8.10. ábra. Ároknyitás nélkül fektető gép szerkezete 1. csuklós felfüggesztés, 2. csoroszlya, 3. adagoló, 4. hidraulikus munkahenger, 5. vezetőcsó, 6. támasztókar 275
