Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

7. A talajcsőhálózatok tervezése

7.19. táblázat. A talaj vízáteresztő képességének megnövekedése a mély lazítás hatására

A talaj eredeti vízáteresztő képessége

Vízáteresztő képességet növelő tényező <*o>

lazítást követő időszak, év

0-1

1-2

2 — 8

3-4

Rendkívül csekély

20-30

10-20

5-10

2-5

Igen csekély

10-15

8-10

5-8

2-5

Csekély

8-10

6-8

4-6

2-4

Közepes

2-3

1-2

1-2

1-2

Közepesnél jobb vízáteresztő képességű talajon a talajcsövezés szempontjából figyelembe vehető áteresztőképesség-növelés mélylazítással nem érhető el.

A mélylazítás élettartama csökkenő összporozitás és gravitációs poro- zitás, ennek megfelelően csökkenő vízáteresztő képesség mellett 2 — 4 év. Talaj csövezett körülmények között a mélylazítás élettartama 5—7 év lehet, és az első 4 évben a megnövekedett áteresztőképesség-csökkenés is kedvezőbb képet mutat, mint ahogy azt a 7.19. táblázat értékeli.

A kötött talajok mélylazításának sortávolsága (a kések egymástól való távolsága) 0,6 —0,8 m lehet. Abban az esetben, ha az Arany-féle kötöttségi szám nagyobb mint 60, feltétlenül 0,6 m sortávolsággal kell tervezni a mélylazítást. A lazítás mélysége a helyi körülményektől és a talaj fizikai állapotától függ. Kötött talajokon mélysége általában 0,6 m. Melioratív mélységű lazításkor (abban az esetben, ha a kivitelezéshez megfelelő gép áll rendelkezésre) 0,8 — 0,9 m mélységű lazítás is tervezhető. Erősen kötött talajokon kétirányú mélylazítást célszerű tervezni.

A mélylazítás irányát valamennyi táblán (szükség esetén táblarészen) meg kell tervezni. Eséssel rendelkező területeken a mélylazítást is esésbe kell tervezni. A mélylazítás iránya minél nagyobb szöggel metssze a következő rendű vízelvezető elem (vakonddrén, szívó) irányát. Esés nélküli területeken a mélylazítás legyen merőleges a szívók irányára. Kétirányú mélylazítás esetén fel kell tüntetni az először végrehajtandó lazítás irányát. Az első lazítás iránya kerüljön a nagyobb esésbe, illetve sík területen ez legyen merőleges a szívókra. A második lazítás ugyanis már a megemelkedett talajfelszínen történik, így mélysége általában nem éri el az első lazítás mélységét. Ennek inkább homogenizáló szerepe van. A kiviteli terv helyszínrajzán a mélylazítás irányát, sortávolságát, mélységét fel kell tüntetni.

A kémiai talajjavítás szükségességét a talaj kémiai alapadataiból (pH-, sótartalom stb.) lehet megállapítani. A kémiai talajjavítás megtervezéséhez a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás (NAÁ) szakvéleménye szükséges.

A kémiai javítás kedvező hatással van a talaj fizikai tulajdonságaira is. A hatást számszerű adatokkal még nem értékelték, tervezési alapadatok nem állnak rendelkezésre. A kémiai talajjavításnak a fizikai tulajdonságokra

257