Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
7. A talajcsőhálózatok tervezése
zetés vízhozamai összegeződhetnek. A jelenségek bonyolult volta és a számításhoz szükséges adatok beszerzésének bizonytalansága miatt a gyakorlati tervező ritkán tudja a mértékadó vízhozam számítását elméleti úton megkísérelni. Megbízható adatokat egyébként is csak helyszíni mérések alapján remélhetünk. A területre beáramló talajvíz (qt) mennyiségét mérés hiányában csak durva becsléssel határozhatjuk meg. Nyomás nélküli talajvíz esetén, abban az esetben, ha a talajvízszint esése legalább 1%0, a következő képlet használható: gt = 100.0035 c-o,2j (7.7) ahol: qt — a talajvíz fajlagos vízhozama (1/s-km2) novembertől áprilisig tartó érvénnyel, G — a novembertől áprilisig tartó hat hónap átlagos csapadékösszege a talajvizet tápláló vízgyűjtőn [mm]. Árvédelmi töltések mellett fekvő területeknél az elvezetendő vízhozamok meghatározásakor számításba kell venni a vízfolyás magas vízállásainál várható szivárgó és fakadó vizek mennyiségét is. Közelítésképpen a szivárgó és fakadó víz együttes értéke a Q = ÖHL (7-8) képlettel becsülhető, ahol: H — a tartós vízszint magassága a szivárgást megindító vízszint (általában a töltésláb szintje) fölött m-ben, L — a vizsgált szakasz hossza km-ben, <5 értékei pedig homokos talajnál 45 — 60 1/s-km-m, közepesen kötött talajoknál 30 — 35 1/s-km-m, kötött talajnál 10—15 l/s-km-m. Az öntözőcsatornákból elszivárgó víz mennyiségét is az ismertetett becsléssel határozhatjuk meg, de célszerűbb, ha olyan méretezési eljárást választunk, amelyet a talajvíz-beáramlásra vagy fakadóvizes területekre dolgoztak ki (lásd a 7.3.3. pontot). 7.2. Példa Határozzuk meg a beáramló talajvíz mennyiségét a következő esetre. A talajvíz esése, l,5%o, a talajvizet tápláló vízgyűjtőn a csapadék átlagos mennyisége novembertől áprilisig (6 hónap) C = 400 mm. Számítás. Ebben az esetben használható a (7-7) összefüggés. q = !00,0035 C —0.2 _ 101,2 = 15>85 l/g.km2, azaz qt = 1,4 mm/nap. Tételezzük fel, hogy az adott területen a csapadékból keletkező átlagos elvezetési intenzitás 3,6 mm/nap. Határozzuk meg 1/s-ha dimenzióban a mértékadó átlagos elvezetési 200
