Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége

1.2. ábra. A pórustérfogat százalékában kifejezett talajnedvesség- tartalom változása tavaszi belvizes időszakban, meliorálatlan körülmények között

(Mirhó- Gyolcsi kísérleti belvízöblözet)

A tábla magasabb részén nem ilyen kritikus a helyzet, de még itt is szembetűnő, hogy amíg a felső 10 cm-es talajréteg teljesen telített, az 50 cm-es mélységben a nedvességtartalom nem éri el a pórustérfogat 70%-os értékét sem.

A talajcsövezés talajnedvesség-szabályozó hatását az 1.3. ábra segítségével mutatjuk be a karcagpusztai kísérleti terület mérési eredményei alapján. Az ábrán a kísérlet első négy évének talajnedvesség-alakulását látjuk különböző beavatkozáskombinációknál a jellemző szelvényekben mért nedvességidősorok formájában. A bemutatott mérési időszak 1978. január 1. —1981. december 31. közötti. Az ábrán bemutatott valamennyi változat mélylazított és kémiailag javított talajon kialakuló helyzetet mutat, de eltérő a víz- rendezési megoldás (vízrendezés nélküli, felszínen rendezett, talajcsövezett).

Az ábrán jól látható a talajcsövezés hatása: a talajnedvesség rétegezett, a mélység növekedésével növekszik. A felső 0,6 m mélységű, lazított réteg csak ritkán, a művelt, 0,20 — 0,25 m mélységű zóna gyakorlatilag egyszer sem került tartósan olyan nedvességállapotba, ami akár közvetlen, akár közvetett károsodást okozott volna.

A Karcagpusztán folyó kísérletek első szakaszának lezárásával kísérleti bizonyítékok vannak arra, hogy talajcsövezéssel még szélsőségesen kötött és szikes talajok talajnedvesség-szabályozását is meg lehet oldani.

1981). Jelentős a talajnedvesség-szabályozás hatására haj