Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége
előfordul mindkét típusú feladat. A talajnedvesség- és a talajvízszintszabályozás legfontosabb közös vonása, hogy mindkettő esetén a cél a talaj vízháztartásának szabályozása. A talaj vízháztartásának szabályozása rendkívül fontos, bár gyakran vitatott kérdés, aminek részleteivel a következőkben foglalkozunk. 1.1.1. Talajvízszint-szabályozás A talajvízszint-szabályozás klasszikus talajcsövezési feladat. Ebben az esetben ugyanis áteresztő fedőrétegű talajról van szó, vagy viszonylag kis mélységben (1 — 1,5 m) jó vízvezető képességű talajréteg található, és ebben alakul ki a magas talajvízszint. A vízgazdálkodási problémát tehát a talajvíz viszonylag magas szintje jelenti, ami tartósan, a növények víztűrő képességét meghaladóan eléri a gyökérzónát és víztelítettséget (kétfázisú állapotot) okozva károsít. Előfordulhat az is (abban az esetben, ha a gyökérzóna talaja viszonylag kötöttebb), hogy a talajvíz szintje önmagában még nem kritikus magasságú, de a kapilláris emelés révén túlságosan telítődik a gyökérzóna. A talajvízszint-szabályozásnál tehát a gyökérzóna nedvességtartalmának szabályozását — ami a mezőgazdasági termelés céljait megoldandó feladat — a talajvízszint szabályozására lehet visszavezetni, mivel ez a kettő szorosan összefügg egymással. A beavatkozásnak az a célja, hogy a talaj víz- szintet a kritikus helyeken (ami talajcsövezésnél a két drénszívó közötti távolság fele) úgy szabályozzuk, hogy az ne érje el a gyökérzónát (vagy csak a tűrésidőn belüli időtartamig), illetve, ha a talaj kapilláris emelőmagassága számottevő, akkor a megengedhető talajvízszintet még ezzel az értékkel is csökkenteni kell. A talajvízszint-szabályozásnál — különösen a gyenge kapilláris vízemelő képességű talajokon — azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a vízszint túlzottan mélyen tartása szintén káros, mivel az ilyen típusú talajok víztartó képessége (vízkapacitása) kicsi, a vízutánpótlást elsősorban a talajvízből kapják a növények. A túlságosan mélyre süllyesztett talajvíz ezt a vízután- pótlódást teszi lehetetlenné. A talajvízszint-szabályozás feladata tehát kettős: meg kell akadályozni a talajvízszint káros megemelkedését, de nem szabad megengedni túlzott lesüllyedését sem. Ez azt jelenti, hogy a rendszernek megadott, viszonylag szűk határok között kell tartania a vízszintet, azaz az ún. optimális talajvízszint bizonyos határok között való tartására kell törekedni. A talajvízszint süllyesztése, szabályozása volt az a feladat, amelyre a talajcsövezést először alkalmazták. Ez azt jelenti, hogy a talajcsövezéssel való talajvízszint-szabályozás elméletileg sokoldalúan megalapozott, széles körű — elsősorban nemzetközi — gyakorlati ismeretanyag áll rendelkezésre az ilyen rendszerek tervezéséhez, építéséhez és üzemeltetéséhez. A későbbiekben a talaj vízszint-szabályozással kapcsolatos elméleti módszereket és gyakorlati megoldásokat ezeknek a nemzetközi tapasztalatoknak az alapján fogjuk bemutatni. 13
