Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége

1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége

Az utóbbi évtizedek nemzetközi és hazai tapasztalatai azt mutatják, hogy fokozódott a mezőgazdasági termelésben, elsősorban a növénytermesztésben a termőhelyi adottságokat javító melioráció jelentősége, szélesedtek a meliorációval kapcsolatos kutatások, növekedtek a meliorációra fordított beruházási összegek. A komplex melioráció részét képező vízrendezésben egyre gyakrabban alkalmazzák a talajcsövezést mint az egyik lehetséges üzemi vízrendezési megoldást. Ennek eredményeképpen a talaj- csövezést a hagyományos lecsapolási feladatok megoldása, a talajvízszint - süllyesztés, a talajvízszint-szabályozás mellett más vízrendezési feladatok megoldásában is alkalmazzák.

Az újabb külföldi és hazai kutatási eredményekből kitűnik, hogy a talajcsövezés köre bővül. Egyre gyakrabban élnek vele kötött, rossz vízgazdálkodású, mély fekvésű, nagy nedvességtartalmú talajok vízháztartásának szabályozásakor, sós talajok átmosásakor, javításakor, öntözött területeken a másodlagos szikesedés megakadályozásakor, a felszíni vízelvezető művek helyettesítésekor stb. Növekszik a talajcsövezés szerepe a környezetvédelmi feladatok megoldásában is, például szűrőmezők létesülnek városi és mező- gazdasági szennyvizek tisztítására, hasznosítására.

Talaj csövezésre tehát általában talajvízszint-szabályozás és talajnedvesség-szabályozás esetén kerül sor. Talaj csövezésre van szükség, ha a víztelenítés vagy a talajvízszint csökkentése más műszaki megoldással, pl. nyílt árokhálózattal nem oldható meg. Akkor is célszerű talaj csövezést alkalmazni, ha el akarjuk kerülni a terület veszteséget, a mezőgazdasági területek elaprózódását (és így a gazdaságtalan művelést), továbbá ha a talaj hő-, levegő- és vízgazdálkodási tulajdonságainak jelentős javítására van szükség.

A talajcsövezés legfőbb célja, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából káros vizeket elvezesse, és ezzel a rossz vízgazdálkodású talajok javításának alapját megteremtse. A talajcsövezésnek az a lényege, hogy lehetővé teszi a talaj természetes vízgazdálkodási mechanizmusának (víznyelésének, vízáteresztő képességének, víztartó, víztároló és vízleadó képességének) érvényesülését azzal, hogy elvezeti a talajszelvényből a vízkapacitáson felüli vizet, és javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait.

A talaj vízháztartási mechanizmusába való beavatkozás több lépésben történik:

— a gravitációs víztartalom, azaz a vízkapacitáson felüli vízmennyiség elvezetése;

— az elvezetésre kerülő víz „másodlagos szétosztása” a szívók környezetében, azaz a kevésbé telített talaj vízkapacitásig való feltöltése;

— a magas talajvízállású területeken a vízszint optimális szinten tartása.

A talaj vízforgalmának szabályozásával a talaj szerkezet morzsalékosabbá válik, növekszik víznyelő és vízbefogadó képessége, kialakul a növények számára kedvező talajállapot. Ennek következtében, amint azt a terepi

11