Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

4. A csapadékvíz elvezetés műszaki megoldásai

96 Ennek figyelembe vételével ad áttekintést a megoldás általá­nosítható részleteiről a XIX. táblázat. A táblázat összeállítá­sához hidrológiai szempontból olyan település kategóriákat kel­lett meghatároznunk, amelyekben a települési vízrendezés műszaki megoldásai általában eltérőek. Egy kategorizálási szempont a be­építettség mértéke és ezzel szoros összhangban a szennyvízelve­zetés módja. A városokról és községekről bemutatott XVIII. táb­lázatnak a harmadik oszlopa mutatja be azokat a településrésze­ket, amelyekben a laksürüség 70-90 fő/ha-nál kisebb, vizzáró fe­dettsége pedig R <15-20 %. Mint említettük már, ezekben a te­lepülésrészekben a távlati tervek helyi szennyvízelhelyezést vagy tárolást és szállítást tételeznek fel. Ez a tény a vízren­dezés szempontjából döntő fontosságú két kategóriát jelöl ki:- a szennyvizesatomázott és- a szennyvizcsatomázatlan településrészeket. Igen fontos kategóriahatár köthető a település lejtésvi­szonyaihoz. Ha a település legnagyobb lejtése J<3-5 %o, akkor a település/-ré^ síkvidéki, mert a csapadékvíz összegyűjtésé­hez minden bizonnyal szivattyús átemelés szükséges. Az ennél lejtősebb településről a viz és szennyvíz legtöbbször gravitá­ciósan elvezethető. Természetesen nem vonatkozik ez a megálla­pítás az árvízvédelmi töltéssel szegélyezett befogadó folyókra, ahol a szivattyús átemelést nem a terep lejtéshiánya követkéz- tében szükséges megoldani, hanem a befogadó esetenkénti nagy vízállása miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom