Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
1. A csapadékvíz elvezetés biztonsága és kockázata
4 értve az embert. Számos esetben a károk nem mérhetők gazdasági mutatókkal, ezért a vízminőségi károk elhárításának nagyobb a társadalmi. mint a gazdasági hatékonysága. a településre hullott csapadékvíz elvezetésének a biztonságát korunk mérnöki gyakorlata elsősorban az elvezetendő vízhozamot és vízmennyiséget okozó zápor csapadék átlagos idmétlődési Idejéhez: £-hez rendeli A hozzárendelés következetes, hiszen a települési vízelvezetés hidraulikai számításainak egyik hagyományos közelítését ma is ér vényesnek tartják és mértékadónak tekintik a záporcsapadékok tar tományában hogy a £ év átlagos ismétlődési idejű záporcsapadékból ugyanannyi £ év átlagos ismétlődési idejű lefolyás keletkezik. Ezt tartjuk szemelőtt a kockázat-biztonság hagyományos e- lemzési módjának bemutatása során. Ben Chie Yen /!/ matematikai elemzéssel bemutatta, hogy az időinvariánsnak tekinthető hidrológiai rendszerben hogyan függ össze a vizsgált műtárgy, vagy csatornamű élettartama /n* év/ a mértékadó igénybevétel ismétlődési időszaka / p, év/ és a károsodás egyszerű kockázata. A károsodás egyszerű kockázata úgy definiálható, hogy a Q változó vizhozam előfordulási valószínűsége nagyobb, mint a Qp mértékadó vízhozamé, amely egyenlő a Q < Qp be nem következés esélyével is. Ebből levezethető, hogy a károsodás kockázata n’ éves vizsgált időszakban 1 X P /Q^Qp/ = 1- /1-^/»* /l/ Az /!/ egyenlet megoldható a változók különféle értékének behelyettesítésével, igy kapjuk az 1. ábra grafikonját. Az ismertetett módszer azon a koncepción alapul, hogy a valószínű károsodás akkor következik be, amikor Q meghaladja a mértékadó ér
