Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai

47

beszivárgás. A jelenség pontos modellezése igen nehéz a talaj állapotváltozásai miatt. Az állapotok közül kizárják a fagyott állapotot, mert a fagyott felszínre hulló zápor valószinüsége rendkívül kicsi, hazánkban általában 100 évnél ritkábban várható esemény. A nem fagyott talajnak a közepes tömörsége tételezhető fel, nem számitják a talaj műveltség változásait. A burkolt felületeket általában vizzárónak tételezik fel. Igényes vizsgálatok esetén a hézagolatlan lapburkolatot és az áttört idomú burkolóelemes felületeket nem szabad vizzárónak tekintetni. Hillel és Gardner /6/ a rövid idejű /t <180 min/ csapadékból beszivárgó viz teljes mennyiségének számitására ajánlják az

P = |a + bt - c /16/

képletet, amelyben

F a beszivárgó viz mélysége /m/, t idő /d/,

a /cf/d/, b /cf/ és c /m/ állandók.

Hézagolatlan betonlap burkolaton keresztül mért beszivárgás meny- nyiségére Van Dam és Van de Ven határozták meg az

P = |3,71-10~2t + 5,7*10“^ - 7,32 • 10~2

összefüggést.

Az összefüggést olyan kísérlettel határozták meg, amelynek határ- feltételei a következők. A burkolat alatti talaj finom homok, ennek szivárgási tényezője: k = 2-5 m/d. A talajviz szintje a burkolat alatt o,8 m-re volt. A bemutatott feltételek közötti beszivárgás a lapburkolaton át f = 13 mm/h.

A burkolatlan felületeken a beszivárgást Horton képletével számitják: f = fQ+ /fmcy-fn/ exp /-ic t/ /17/

«