Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai

24- a házak szerkezetének romlása tartás nedvesítés révén,- az eredeti vízelvezető hálózat túlterhelése,- a mezőgazdasági hasznosítású területrészek káros elöntése. Ezekben az emberi beavatkozás többlet kockázatát ismét csak költ­ség-haszon elemzés eredményeként vizsgálhatjuk. A kockázat elem­zést csak az eredeti vízjárásra javasolható elvégezni, ami csupán a vizjárás, a talajviszonyok és a lecsapoló létesítmények együt­tes vizsgálatával hajtható végre. Ezeknek a részleteit nem tár­gyaljuk. Meg kell említeni, hogy a talajvíz járás zónájának emel­kedése gyakran összekapcsolódik a felszin alatti viz nitrátos el- szennyezésével. Ekkor a kockázat-biztonság vizsgálat egyik vál­tozataként azt kell vizsgálni, hogy melyik megoldás ésszerűbb és gazdaságosabb:- a csatornázás megvalósitása, vagy- a vizellátás bázisának folyamatos nitrátmentesitése. Az eddig feltárt ismeretekből nyilvánvaló, hogy hazai tele­pülési hidrológiai tervezési módszerek csak a legegyszerűbb biz­tonsági-kockázati elemzés elvégzéséhez alkalmasak. Minden bonyo­lultabb rendszer optimalizációhoz, költség-haszon elemzéshez el­engedhetetlen a települési vízelvezetés minden elemére kiterjedő adatfeltárás. Az adatok kellően fejlett modellbe táplálva segít­hetnek feltárni az azonos biztonság követelményét kielégítő mű­szaki megoldás jellemzőit. 2. A TELEPÜLÉSI VÍZRENDEZÉS HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI ALAPJAI A települési vízrendezésnek a feladataiból nem foglalkozunk az átfolyó vízfolyás árvizeivel, amelyeknek csupán a hidraulikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom