Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
209. Sorszám Vízfolyás: Bódva Völgyelzárás helye: Perkupa községtől É-ra levő völgyszűkületben, a Bódva jelenlegi 37+900 szelvényében a közúti híd felett kb. 1100 m-re. A tározó hasznosítása: többcélú Domborzati viszonyok A kiválasztott völgyszakasz szélessége erősen változó. A várható távlati igényekhez tartozó maximális üzemi vízszim (161,60 m B. f.) a gátkoronán mérve 925 m hosszú gát építését teszi szükségessé és a Függelékben található helyszínrajzi vázlaton megjelölt területet veszi igénybe. Az elzárás! szelvény felett a völgy a 2,0-3,0 km szélességet is eléri. A helyszínen felvett elzárási szelvényt és a völgy vázlatos hossz-szelvényét a mellékelt ábra szemlélteti. A különféle szintekhez tartozó tározó térfogatot és a tófelszín kiterjedését grafikon szemlélteti. A völgyszakaszt két oldalról határoló domboldalak meredekek, nagyrészt erdővel borítottak, a lankásabb lejtők legelők, a völgyfenéken mezőgazdasági művelés folyik. A várható igények alapján felvett tározási szint mellett a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 13 méter, a gátmagasság 15-16 m lenne. A tározónak a fenti adatok szerinti létesítése esetén a következő, a tározótérbe eső építmények áthelyezése, illetve megszüntetése szükséges:- a Miskolc-Tomanádaska vasútvonal 19 km-es szakasza Jósvafő-Aggtelek állomással;- a Bódvaszilas-Osztramosi Kőbánya iparvasút 19 km;- a KPM kezelésű közutakból összesen mintegy 23 km; az érintett utak Sajókaza-Aggtelek-Tornanádaska, dobódéli bekötőút, bódvarákói bekötőút, tomabarakonyi bekötőút;- a Perkupa és Hidvégardó közötti 20 kV-os sugaras távvezeték az erről leágazó Szín, Szögliget, Bódvaszilas, Kom- játi, Dobódél, Bódvarákó, Tornászéntandrás és Bódvalenke községeket ellátó vezetékek egy része;- a Perkupa és Kazincbarcika közötti 20 kV-os távvezeték Szín községig terjedő szakasza;- mintegy 25 km hosszú távbeszélő hálózat, amely a vasútbiztosító távbeszélő berendezésekkel közös oszlopsorra épült;- lakott települések: Komjáti község egésze, Jósvafő-Aggtelek vasútállomás és környéke, valamint Dobódél, Bód- rákó, Bódvaszilas és Tornaszentandrás községek egy része;- a Jósva-völgy betorkollásába épített új kenyérgyár. Geológiai viszonyok A völgyszakasz oldalainak alapkőzete viszonylag sok feltárásban látható: főleg triász mészkő, kevés karbon mészkő, dolomit és agyagpala. A völgyszakasz jobb oldalát pleisztocénkori szárazföldi eredetű vörös agyagok I és agyagos nyirok- talaj takarják, csak kevés helyen tárul fel a mészkő: a tervezett tározótérben agyagpala feltárások vannak. Vízzárás szempontjából a völgyszakasz jobb oldala kedvezőnek tekinthető. Ezzel szemben a baloldali völgy oldalon a vízzárás helyenként hiányzik, mert a tervezett tározótérben erősen karsztosodott mészkő és kevés dolomit van a felszínen vagy csak vékony, mállott takaróval borítottam Több kis karsztforrás is látható, mely a zúzott karsztos sávok mentén mozgó vizet juttatja a felszínre. Amennyiben a tározási szint ezek nyugalmi szintjénél magasabb, a források víznyelővé válhatnak. „ A völgyfenék felszínét réti agyag és alluviális hordalék borítja 2-3 m vastagságban, alattuk vízadó kavicsrétegek fordulnak elő. A nyiroktalajjal kapcsolatban meg kell említeni, hogy erős átázás hatására meredekebb lejtőkön általában csúszásra és suvadásra hajlamos lehet. Végeredményben megállapítható, hogy a völgyszakasz vízzáróság szempontjából nem kedvező. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a veszélyes szakaszok injektálása, szigetelése, valamint a kolmatáció a szivárgást megfelelő mértékben lecsökkenthetik. Statikai szempontból az elzárás szelvényében a megadott magasságú gát építése nem ütközik nehézségbe. Az esetleges beruházást és a tervezést előkészítő geológiai vizsgálatoknál különös gonddal kell eljárni; nagy részletességű feltárás szükséges, amely kiterjed a völgyszakasz környezetében levő karsztvízszintek vizsgálatára is. Hidrológiai viszonyok A feltételezett elzárási szelvényhez 1167 km1 vízgyűjtő tartozik, 63 km’-rel kevesebb mint a TVK és korábbi tározási kiadványban szereplő elzárási szelvényhez. Hidrológiailag azonban a két vízgyűjtő közt jelentős eltérés nincs. A karsztos vízgyűjtőből 865,0 km* esik csehszlovák területre és 302,0 km1 az országhatáron belülre, A tározóhoz tartozó vízgyűjtő magyar szakaszán a Jósva, Juhász,és Sas patak a jelentős mellékvizek. A Bódva átlagos esése a tárpzó- térben 0,95 m/km.- 101-
