Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
192. Sorszám Vízfolyás: Bán patak Völgyelzárás helye: Dédestapolcsánytól D-re, a Dédestapolcsány és Nagyvisnyó közötti közút Dédestapol- csány szélénél levő hídja felett 150 m-re. A tározó hasznosítása: többcélú Domborzati viszonyok A völgyszakasz a Bükk és az Upponyi szigethegység elválasztó vonalán helyezkedik el. Helyszínrajzilag egyenesvonalú, keresztszelvénye széles, részarány tálán. Bal oldala rendkívül meredek, néhol sziklás, jobb oldala lankás, lágy vonalú. Maga a völgyfenék nem sík, hanem teknő alakú, a tengelyvonal felé lejtős. A völgyszakasz Nagyvisnyótól Dédestapolcsány felé fokozatosan szélesedik. Jobbról 3 nagyobb mellékvölgy csatlakozik hozzá. A helyszínen felvett elzárási szelvény és völgy-hosszszelvényt a meDékelt ábra mutatja. A különféle tározási szintekhez tartozó tározótérfogatot és a tófelszín kiterjedését a térkép alapján szerkesztett grafikon szemlélteti. A térkép és a helyszíni felvétel adatai egyezőek, ezért a grafikon jó tájékoztatást nyújt. A tározó helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. A tározó 7 •106m3-es kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 15,5 m, vagyis a gát magassága kb. 17,5 m lenne. A gátkorona hossza 350 m. Az elöntött terület szélessége nagyon változó, a mellékvölgyek csatlakozásánál 700-800 m. Hossza 1,5 km. A tározótér bal szélén húzódik a Nagyvisnyó-Dédestapolcsány közötti közút. F.zt a tározás kb. 1,5 km hosszú szakaszon érintené. A meredek hegyoldalon az utat nem lehet feljebb helyezni, ezért a völgy jobb oldalára kellene áthe- helyezni. Így csak a tározótérbe esik kb. 2,0 km elektromos távvezeték és az elzárási szelvény közvetlen közelében van Dédestapolcsány néhány első épülete. A völgy fenéken és a jobb völgy oldalon szántóművelés folyik. Geológiai viszonyok A völgyszakaszt körülvevő hegyek magját idősebb, főleg perm- és karbon-kori mészkövek és ezekbe begyűrt fekete agyagpalák alkotják. Az agyagpalák mellett alárendelten, kis foltokban homokkövek és homokok is előfordulnak. (Távolabb vulkáni erupciók nyomai is jelentkeznek andezitek és tufák formájában, de a tározás tekintetében nincs szerepük.) A tározótéren belül a domboldalakat főleg agyagpala alkotja. Bal oldalon néhol felszínre is bukkan, egyebütt és a jobb oldalon pleisztocén-kori szárazföldi eredetű agyagos homok takarja 1-3 m, a jobb oldalon még vastagabb rétegben. Egyes helyeken, főleg a bal oldalon vastag lejtőtörmelék is észlelhető a felszínen, azonban agyagokkal van keveredve, ezért veszélyes szivárgást nem okozhat. A völgyfenéken patakhordalékos agyagos iszap települt, amely szintén kellő víz- záróságot biztosít. Végeredményben a geológiai viszonyok a tározótérben vízzáróság szempontjából minden bizonnyal megfelelőek. Hidrológiai viszonyok A 88,9 km3 vízgyűjtő területű patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizeken kívül a Bükk hegység szélein eredő bővizű karsztfotrások táplálják. Ezért kis vízgyűjtő területe ellenére sem szárad ki. A Bán patakon az elzárási szelvény alatt, Dédestapolcsány belterületén 1957 óta működik vízmérce és napi vízhozamadatok vannak. A középvízhozam megállapításánál figyelembe kell venni a lejjebb megépült Lázbérci tározó által lekötött vízmennyiséget. A fennmaradó középvízhozam 0,370 m3/s-ra tehető. Erre a középvízhozamra vonatkozó teljesítő- képességi adatok a következők: Hasznosítható Tározótér A kiépítettség vízhozam szükséglet mértéke (m3/s) (tO* m3) Teljes 0,370 40,7 Gazdaságos 0,229 5,7 Éves 0,137 1,6 A tározó 7,0 • 10ém3-cs kiépítése 56%. A tározási lehetőséggel a MV III. Víztározási lehetőségek kiadvány a 94., a 10 TVK XII. fejezete pedig 19 szám alatt foglalkozik. Helyszíni szemle: 1975. szeptember 2. 94 -
